Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok

2017. március 30. csütörtök - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.

A villamosenergia megújuló energia forrásokból való előállítása egyes országokban már olcsóbb, mint a fosszilis energiahordozókból nyert áram, de a megújulók továbbra is lassabban terjednek, mint ahogy lehetne. A fosszilis energiákat favorizáló politikai és gazdasági struktúrák erősen tartják magukat. Egy londoni energiaügyi konferencián, melyet a Chatham House politikai elemző intézet rendezett, szakértők a következő hátráltató tényezőket sorolták fel a Reuters beszámolója szerint:

  • a nyugdíjalapoknak még mindig túl sok fosszilis érdekeltségeik.
  • magasak az előzetes költségek a megújuló energiás beruházásnál.
  • a megújulókat támogató politikai és kormányzati akarat hiánya egyes nagy nemzetgazdaságokban.
  • a fosszilis világvállalatok nagy lobbiereje és -stílszerűen- beolajozott kapcsolatai a törvényhozók, a politikusok felé.

“Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok”, mondta egy német szakértő. Ha eltörlik az olaj- és gázártámogatásokat, azzal megszűnne a piaci viszonyok torzítása. Ehelyett a megújulóknak kellene adókedvezményeket adni.

Céges ellen lobbi

A másik lehetséges eszköz adókedvezményt adni a fosszilis energiavállalatoknak, hogy így könnyítsék bankhiteleik törlesztését, ha széntüzelésű erőműveik idő előtt bezárnak, mielőtt visszafizetnék a felvett kölcsönt. Az adókedvezmény segítené őket, hogy ne bukják be a hitelt. Ez azért fontos, mert 2015-ben Európa 16 legnagyobb energiaipari vállalata veszteséget termelt. Hogy a top mezőny tagjai ilyen széles körben mutassanak fel siralmas üzleti eredményt, arra még nem volt példa.

Külső szemlélők azt gondolnák, hogy a veszteségesség segítené és gyorsítaná az átállást a megújulókra, és emiatt több széntüzeléses erőmű fog bezárni, de ennek éppen az ellenkezője történik a színfalak mögött: a tradicionális energiacégek erősebben lobbiztak, mint valaha, nyomást gyakorolva a kormányokra, hogy ne adjanak támogatást a megújulóknak, sőt adóztassák meg őket.

Kína viszont ennek épp az ellenkezőjét műveli, ott gyorsan halad az átállás a megújuló energiákra (ld. keretes írásunkat).

fotó Alla Leitus freeimages

fotó:Freeimages/Alla Leitus

Magas kezdeti költség

Az iparosodás és a népességnövekedés miatt a fejlődő országokban irdatlan tempóban nő az energiaigény, amit a leggyorsabban és a leginkább arányos költségütemezésben a széntüzelésű erőművekkel tudnak kielégíteni.Varró László, a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza úgy vélekedett korábban, úgy nem lehet értelmes párbeszédet kezdeni a szegény országokkal, hogy azt mondjuk neki, ne építsenek fosszilis erőműveket. Ha nem elérhető és megengedhető opció nekik a megújuló energia, akkor nem fognak élni vele.

A megújuló infrastruktúrák telepítése sajnos magas kezdeti költségeket igényel, a napenergiánál a költségek 90%-a a kezdeti fázisban aktuális, míg a fosszilis létesítményeknél jobban eloszlik a ráfordítás az építkezés és a létesítményt működtető üzemanyag (pl. szén) vásárlása között.

Megesik, hogy a finanszírozási környezet is radikálisan beleszól a megújulók életképességébe. Németország például olcsóbban tud napenergiát termelni, mint Spanyolország, holott a spanyoloknál több a napsütés. Miért van ez a felemás helyzet? Mert a németek alacsonyabb kamattal tudnak kölcsönt szerezni a beruházásokhoz.

Az elmúlt években stagnált a napenergiába fektetett pénzek összege, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 2009 és 2016 között a napenergiás eszközök ára 90%-kal csökkent. A másik ok az energiahatékony megoldások terjedése. Emiatt állt elő az a helyzet, hogy a világ számos pontján nincs igény új erőművek építésére.

Forrás: Thomson Reuters Foundation

Kína beelőz
Kína 2020-ig 361 milliárd dollárt fektet új megújuló energiás kapacitások építésébe. A beruházások 13 millió állást hoznak létre. Nagyjából 1000 nagyméretű szolárfarm létesül a következő 4 éves időszakban. A kormány terve szerint 2020-ra a szél-, víz-, nap- és atomenergia 50%-ot tenne ki az energia mixben. De négy év múlva a megújulók még mindig a teljes energiatermelés 15%-áért felelnek majd a megújulók. Ez 580 millió tonna elégetéséből származó energiamennyiséggel egyenlő.
A nagy megújuló energiás erőművek létesítésének költsége 40%-kal csökkent 2010 óta. 2016-ban Kína lett a világ legnagyobb megújuló energiatermelő gazdasága. A kínai kormánynak azért is érdeke a tiszta energiák propagálása, mert sok kritika érte a kínai polgárok részéről azért, hogy Pekingben elviselhetetlen a szmog, mely telente akár hetekig sem oszlik szét a főváros levegőjéből.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor