Ez így nem mehet tovább!

Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek.

Kép: sxc

Vissza kell fognunk az üvegházgázok kibocsátását, méghozzá gyorsan – ez a fő üzenet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) készülő új jelentése harmadik fejezetének, amelyet a múlt hét végén tettek közzé. Az elmúlt évtizedben ugyanis a hangzatos kormányzati vállalások és a civil kezdeményezések sora ellenére gyors ütemben nőtt az emberiség szén-dioxid-emissziója, éves átlagban 2,2 százalékkal.

Márpedig ha az emissziót nem sikerül visszafogni, akkor a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végére meghaladhatja a 4 Celsius-fokot is. Az IPCC szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest azonban legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhetők legyenek a felmelegedés okozta éghajlatváltozás hatásai.  A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját – szén-dioxidban számolva – a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430–480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40–70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.

A jelentés szerint ehhez nagy léptékben át kell alakítani a globális energiatermelési infrastruktúrát, elsősorban pedig szakítani kell a fosszilis energiaforrások, mint a földgáz, az olaj, és a szén használatával. Ezzel párhuzamosan a kevesebb kibocsátással járó technológiák, mint a megújuló energiaforrások és az atomenergia, részarányát a jelenlegi négyszeresére kell emelni a globális energiamixben. Ehhez átalakításokra van szükség az energiaellátásban, az energiafelhasználás területén, mindenekelőtt a végső energiafogyasztás 32 százalékát kitevő épületüzemeltetésben, a 28 százalékot kitevő közlekedésben, a felhasznált energia 27 százalékát elfogyasztó iparban, a mezőgazdaságban, valamint a település- és infrastruktúra-fejlesztésben. (Teljes egészében nem állhatunk át megújuló energiaforrásokra, de az arányukat növelhetjük.)

A problémát az jelenti, hogy az elmúlt évben a megújuló energiaforrásokba irányuló befektetések nemhogy növekedtek, hanem éppenséggel csökkentek. A fosszilis energiaforrások közül viszont az ipari forradalom óta nem látott mértékben nőtt a szén felhasználása.

Ezek a változtatások, reformok, beruházások nem megfizethetetlenek – emelték ki a fejezetet összefoglaló dokumentum bemutatóján. "Nem kell a világ összes pénzét a bolygó megmentésére költeni" – hangoztatta Ottmar Edenhofer, a munkacsoport vezetője. A 2010 és 2100 közötti időszakot együttvéve, évenkénti 1,6 és 3 százalék közötti növekedést feltételezve az összes szükséges lépés mindössze 0,06 százalékkal veti vissza a növekedési ütemet, vagyis például 2 százalék helyett 1,94 százalékkal bővül a gazdaság – magyarázta. Ugyanakkor a kezelhetetlen folyamatok beindulásával fenyegető globális klímaváltozást csak akkor lehet viszonylag csekély anyagi áldozatok árán megfékezni, ha mindenki időben lép – tette hozzá a német szakember, hangsúlyozva, hogy a következő másfél–két évtized a legfontosabb. Minél kevésbé sikerül visszaszorítani a károsanyag-kibocsátást a 2030-as évekig, annál nehezebb lesz teljesíteni a célt 2050-ig – emelte ki Edenhofer. Megjegyezte, hogy amennyiben a következő években nincs komoly előrelépés, később a nemzetközi közösség kevéssé kiforrott új technológiák alkalmazására kényszerülhet, mint például a szén-dioxid kiszivattyúzása a légkörből.

A következmények
Háborúk, éhínség, menekültek Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki. A témáról itt olvashat részletesebben!
Vízhiány Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek. A témáról itt olvashat részletesen!
Élelmiszer-termelés A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága. A témáról itt olvashat részletesen!
Egészség A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében.
Hő- és árhullámok Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni. A témáról itt olvashat részletesebben!

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo