Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. Az idei évben november végéig a légszennyezettségi adatok alapján, Budapesten mintegy 1.700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szálló porral – számította ki a netkazan.hu.
A vidéki nagyvárosokban sem sokkal jobb a helyzet, Pécsett 160, Nyíregyházán közel 100, Szombathelyen és Tatabányán mintegy 40, Székesfehérváron 30 ember halála hozható összefüggésbe a városok szálló por szennyezettségével.
A szálló por káros egészségügyi hatása közismert. Az Európai Bizottság által készített számítások szerint az Unió területén mintegy 350 ezer idő előtti halál hozható összefüggésbe a szálló porral, míg Magyarországon évente 13 ezer embert veszítünk a légszennyezettség következtében. A mostani előzetes becslések továbbra is hasonló nagyságrendű egészségügyi károkat jeleznek.
Az Európai Unió a Tiszta Levegőt Európának program keretében részletes akciótervet is kidolgozott, amelynek célja a levegő minőségének javítása, ám ez idehaza kevés eredményt hozott.
Egyelőre tovább romlik a helyzet
Bár a rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy a háztartások a gazdasági válság következtében nem tudták a meglévő korszerűtlen gáz és vegyestüzelésű kazánjaikat modern és energiatakarékos készülékekre cserélni, és alig történt korszerűsítés ezen a téren. Ennek hatására pedig ismét növekedni kezdett a szálló por koncentrációja különösen az ország keleti felében.
Bár a médiában a legtöbb figyelmet a közlekedési kibocsátás kapja, a valóságban a helyzet romlásáért ma már egyre inkább a nem megfelelő lakossági fűtés tehető felelőssé.
A számítás módszertana
A számítást az ENSZ Egészségügy Világszervezete, a WHO szoftverével végezték. Az AirQ 2.2.3 program egy egyszerű módszertannal becsüli meg a légszennyezettség egészségügyi hatásait. A légszennyezettségi adatok forrása az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai voltak, az egészségügyi adatok a KSH-tól származnak. A kapott adatok csak tájékoztató jellegűek és a becsült idő előtti halálozás középértékét mutatják.
