Önkéntes munka: nem „mélyvízben” kell kezdeni

2015. december 05. szombat - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az önkéntes munka amellett, hogy segít a támogatottaknak és a társadalomnak, az önkéntesnek magának, illetve vállalati önkéntes munka esetén a cégnek is hasznos. Sajnos egyelőre kevesen vágnak bele.

Segíteni sokféleképpen lehet. Egyik leghatékonyabb módja az önkéntesség. Az önkéntes munka előnyeit hosszan lehetne sorolni: fejleszti az egyén szociális készségét és kompetenciáit, sokoldalú tapasztalatot nyújt, segíti a társadalmi szolidaritást, és megismerteti az önkéntessel a rászorulók problémáit.

Bár a karitatív tevékenység számos előnnyel jár mind az önkéntes, mind pedig a társadalom számára, Magyarország sajnos ebben a tekintetben nem éri el a 34%-os európai átlagot. A KSH utolsó, önkéntességről végzett kutatásából (2011) az derül ki, hogy hazánkban mindössze a felnőtt lakosság 28 százaléka végez önkéntes munkát.

Az ENSZ Közgyűlésének 1985-ben hozott döntése óta december 5-e az önkéntesek nemzetközi napja.

A felmérés alapján a nők fogékonyabbak az ellenszolgáltatás nélküli munkára (29,1%, férfiak: 27,6%), illetve az iskolázottsági szint növekedésével fokozódik az önkéntességi hajlam is (alapfokú végzettség: 23%, a középfokú: 29,7%, diplomások 31,6%). Az életkor is számít, a legaktívabb korcsoportnak a 60-64 éves korosztály tekinthető, amelynek 37,6 százaléka segít a rászorulókon, ami leginkább annak tudható be, hogy a nyugdíjba vonult népesség szeretne továbbra is hasznos tevékenységet végezni.

A KSH felmérése a magyar lakosság leginkább házi- és házkörüli munkában, ügyintézésben, vásárlásban, gyermekfelügyeletben, gyermekgondozásban, illetve a betegápolásban, idősgondozásban segít.

Magyarországon jellemző, hogy az önkéntesek csak alkalmanként vállalnak társadalmi munkát, nem végeznek rendszeresen karitatív tevékenységet, nem kötődnek egy bizonyos karitatív tevékenységhez. Pedig az önkéntesség nemcsak a támogatott családoknak, hanem az önkénteseknek is sokat jelent, vagyis mindkét fél profitál belőle.

takarít

Kép:PP archív

„Egy-egy ilyen nap még jobban összekovácsolja a munkatársakat, vagyis csapatépítésnek sem utolsó.” – mondta Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője.

Az önkéntes szerves tagja az adott közösségnek, ezáltal maga is gazdagodik: szolidaritást, toleranciát tanul.

„Egy társadalom megítélése nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben vállalnak önkéntes munkát, mennyire hajlandóak ellenszolgáltatás nélkül hozzájárulni embertársaik jobb, teljesebb életéhez” – mondta el Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Az állam és a karitatív szervezetek mellett a vállalatoknak is komoly felelősségük van abban, hogy maguk is szervezzenek társadalmi ügyet szolgáló programokat, és kollégáikat is bevonva végezzenek önkéntes munkát” – tette hozzá.

Hogy ne fulladjon ki a céges önkéntesség éppen csak alakuló – alapvetően a multi kultúrának köszönhetően egyáltalán beinduló – szokása, fontos, hogy a munkatársak jól érezzék magukat az önkéntes szerepben. Legyen számukra elérhető, megélhető pozitív élmény, ami nem attól válik azzá, hogy a cég jó hírnevéhez járulhat hozzá a munkájával. Az önkéntesek arra vágynak, hogy valódi személyes és közösségi élményt kapjanak.

„A vállalati önkéntesség jövője olyan újszerű programokban van tartósan biztosítva, ahol elsődlegesen az önkéntesek tanulhatnak, ahol egy szokatlan, új élethelyzetben, szerepben és feladatokkal találják szembe és próbálhatják ki önmagukat, ismerhetik meg a fogadóoldal sajátos világát, értékeit. Mert az önkéntes munkában nem csupán önmagunkat keressük, hanem egymást is. Az önkéntesség társadalmi terepe egyféle találkozási-érintkezési pont is. Két eltérő kultúra rácsodálkozása egymásra” – véli Máté József, a Közösségi Kemence Mozgalom képviselője.

Vállalati érdek

Az önkéntes munka szervezése egyelőre inkább a nemzetközi hátterű cégek esetében bevett dolog, az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) tapasztalatai szerint kkv-k között inkább csak ott jelenik meg, ahol a tulajdonosok között van külföldi.

Jogi ügyek
Fontos, hogy az önkéntes munkavállalók a fogadó szervezettel szerződést kössenek. Ez bizonyítja egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során, hogy nehogy fekete foglalkoztatásnak tűnjön a segítő munka. A szerződésben rögzíteni kell a szerződő felek adatain túl a konkrétan végzett önkéntes tevékenység tartalmát, a tevékenység ellátásának helyét, a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenő időt, valamint azon juttatások körét, amelyet az önkéntes számára a fogadó szervezet biztosít. (Pl. védőruha, utazás, szállás, étkezés).

Pedig  az önkéntes munka a csapatépítő jelleg mellett a kiégés elleni küzdelemben is fontos eszköz lehet. A változó környezet, az értelmesnek érzett, segítő munka, az új kihívás feltölti az embereket. De a vezetés számára is van hozadéka: a munka végzésén, annak mérésén, figyelésén keresztül olyan egyéni attitűdöket lehet megfigyelni, mint például a proaktivitás, motiváltság – mondta a HR Portálnak Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA)kommunikációs menedzsere

Lépésről lépésre

Hogy a minden fél számára elérhető előnyök valóban megjelenjenek, a cégeknek átgondolt módon kell szerveznie az önkéntes tevékenységet. Gyakori például, hogy a vállalatok a munkavállalók szabadnapjára szerveznek akciókat, ami azonnal ellenállást és negatív attitűdöt eredményez. Ráadásul az elv is sérül, hiszen a vállalati önkéntesség lényege éppen az lenne, hogy a cég lemond arról a haszonról, amit a munkavállaló az adott munkaidejében a számára termelt volna, és átengedi valamely önkéntes tevékenység végzésére. A vállalat így ad időt, emberi erőforrást és adott esetben pénzbeli forrást is. Hisz a vállalati önkéntesség ma sok esetben nem csak konkrét munkavégzést jelent, hanem sok esetben azt kiegészítő adományozást is. A vállalt feladatokhoz szükséges anyagok beszerzését, vagy éppen az esetleges szakmunkákra igénybe vett mester díjának kifizetését is magában foglalhatja az akció.

Gyakori hiba, hogy az önkéntességet vállalókat azonnal túlságosan „mély vízbe” dobják. A beteg, sérült emberekkel való találkozás, vagy éppen a hajléktalanok segítése lelkileg igen megterhelő lehet a felkészületlen résztvevők számára, így a hosszú távú segítés vágya helyett inkább menekülésre késztet. A szakértők szerint ezért fontos jól átgondolni, hogy hova és hogyan kérjük segíteni a munkavállalókat. Először érdemes lehet olyan programokat szervezni, amelyek azonnal pozitív megerősítést, sikerélményt hoznak – például szemétszedés, vagy parkok, játszóterek gondozása -, vagy ahol érdekes helyekre lehet bejutni – például színházak vagy más kulturális programok segítése.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor