A corn beltnek nevezett kukorica- és gabona-termesztő államokban (Arkansas, Georgia, Iowa, Illinois, Indiana, Kansas, Mississippi, Nebraska, Oklahoma, Dél-Dakota, Tennesse, Wyoming) a szójatermés 37 százaléka sínylette meg az aszályt. Az amerika össztermés 48 %-át, a legelőknek és termőföldeknek pedig 57 %-át minősítették le "gyenge" vagy "nagyon gyenge" kvalitású kategóriába. Utoljára 1988-ban volt ilyen mértékű termés-romlás a szárazság miatt.

A legelőknek mintegy háromnegyede, a szénatermelő földek minteg kétharmada esik az említett aszályos zónába. A hatóságok felkészültek a folyók mélyén gátak építésére: céljuk megakadályozni, hogy a Mississippi torkolatától túl messzire áramoljon be a Mexikói-öböl sós víze, ami veszélyeztetné mind az öntözést, mind az ivóvíz-ellátást.

Warrentonban betiltottak mindenféle nem elemi szükségletű vízhasználatot. Bezárt az uszoda és az autómosó s tilos a gyep öntözése. Az amerikai meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint augusztusra is az átlagosnál melegebb idő lesz jellemező.

Csökkent terméshozam, drágább öntözés

Az amerikai kukoricatermés 88(!) %-a az aszályos területeken található. Márpedig az élelmiszeráruházakban kapható termékek 75 %-ban van kukorica (hiszen még a pelenkákba is adagolnak belőle, a ketchupról, salátaszószokról stb. nem is beszélve).

A gazdák a termény-biztosítások ellenére is tetemes veszteségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni. A szövetségi büdzséből állami dotációval megtámogatott biztosítások az ország termőföld-területeinek 85 %-át fedik le: várhatóan 20 milliárd dollárra rúg majd a kárbejelentések végösszege, állítja a National Crop Insurance Services. (Jelenleg a kifezetések minden egyes dollárjából 60 centet az állam áll.) A tavalyi kánikula 12 miliárd dollárnyi veszteséget okozott a termelőknek (ebből 7.4 milliárdnyi kártérítést az állam finanszírozott).

A további veszteségek enyhítése végett a minisztérium engedélyt adott ki, hogy 3,8 hold (1,5 millió hektár) kiterjedésű környezetvédelmi területen is lehessen élelmiszernövényeket termeszteni és állatállományt legeltetni.

Pluszkiadás jelent  a gazdáknak a kutakból szivattyúkkal történő öntözés, melynek áramköltsége nem csekély.

Emelkedő élelmiszerárak

A húsárak már a kánikula előtt is emelkedtek: a steak-húsok 2012 júniust megelőző 12 hónapban 15 %-kal, a csirkehús 6 %-kal, a marhahús 8 %-kal, a margarin 15 %-kal, a mogyoróvaj 42(!) %-kal lett drágább Amerikában. A gabona ára 20 %-kal, a szója 15 %-kal nőtt.

Az idei gyenge termés miatt szinte biztosra vehető, ismét megugranak az élelmiszerárak. Az amerikai szaktárca átlagosan 4,5 %-os emelkedést prognosztizál:

• Csirke: 5 dollárcentes emelkedés (11 forinttal)
• Tojás: 1-2 % (így 1,77 dollárra nő az áruk, ami 33,5 forint)
• Olajok: 4-5 %

Újabb zavargások?

Az élelmiszer-infláció könnyen a 2007-2008-as krízist reprodukálhatja: akkor éhínség miatt világszerte 30 országban törtek ki kisebb-nagyobb tüntetések és felkelések. Idén Iránban július végén a csirkehús drágulása eredményezett zavargást.

Az élelmiszer-importáló országok számára ezúttal nagy veszélyt jelent az erős dollár, ami -árdrágító tényezőként- nem játszott be a 4-5 évvel ezelőtti élelmiszerválságba, magyarázza a Financial Times. A Chicagóban jegyzett, gabonavásárlási határidős ügyletek dollárban számolva már most 6 %-kal a 2008-as árszint felett vannak, egyiptomi fontra átváltva viszont 21 %-os a prémium, mexikói pesóban pedig 37 %-kal magasabb az ár, mint 2008-ban. A szóban forgó országoknak ennyivel több kell költeniük, mint a legutóbbi élelmiszerválság idején.