2010. augusztus 01. - vasárnap - Boglárka
RSS
Hirlapom

Piac & Profit Konferenciák

2010. június 11.:
A szomszéd PC-je mindig zöldebb? Fejlett IKT-technológiák és módszerek a versenyképesség szolgálatában /Balatonfüred, Hotel Annabella/
2010. május 26.:
A fenntartható fejlődés vállalati modellje Hogyan tegyük vállalatunkat fenntarthatóvá? Mitől válik felelős vállalattá egy cég? /Szentendre, Önkormányzat Díszterme/
2010. május 13.:
Cégek a fenntartható világért – 2010 A szelektív hulladékgyűjtéstől az ökológiai lábnyom csökkentéséig /Budapest, Hungária Hotel, Best Western/
2010. április 29.:
Pénz, pénz és pénz - A nélkülözhetetlen elem Országos konferenciasorozat kis- és középvállalatok részére - ötödik állomás /Balatonkenese, Hotel Marina Port/
2010. április 14.:
Pénz, pénz és pénz - A nélkülözhetetlen elem Országos konferenciasorozat kis- és középvállalatok részére - negyedik állomás /Budapest, Best Western Hotel Hungária/
2010. március 25.:
Pénz, pénz és pénz - A nélkülözhetetlen elem Országos konferenciasorozat kis- és középvállalatok részére /Miskolc, Népkerti Vigadó/
2010. március 11.:
A szomszéd PC-je mindig zöldebb? Fejlett IKT-technológiák és módszerek a piacképes üzletvitel szolgálatában /Budapest, Best Western Hotel Hungaria/
2010. február 25.:
Pénz, pénz és pénz – A nélkülözhetetlen elem Országos konferencia-sorozat második állomása /Szentendre, Skanzen/
2010. február 11.:
Pénz, pénz és pénz - A nélkülözhetetlen elem Országos konferencia-sorozat első állomása /Szombathely, Hotel Claudius/

Szavazás

Mit szól az IMF-kormány tárgyalások megszakításához?

Orbánék taktikáznak
Orbánék elhibázták
Nem tudom, csak aggódom
Nem tudom, de nem aggódom
Kimaradt, nyáron csak a bulvár érdekel
Szavazás

Fenntartható fejlődés

2010. február 10. 09:20 | klímablog

48 millió európai zöldebb városokban fog lakni

Becslések szerint a globális üvegházgáz-kibocsátás mintegy 75 százalékáért a nagyvárosok felelősek. 2050-re 80 százalékkal kívánják csökkenteni károsanyag-kibocsátásukat azok az európai városok, amelyek csatlakoztak az EUCO2 80/50 nevű klímavédelmi kezdeményezéshez. 18 nagyvárosi térség vesz részt a programban, melyek összesen 48 millió lakosnak adnak otthont.

Az európai nagyvárosok a globális szintű üvegházgáz-kibocsátás mintegy 10 százalékáért felelősek. A jelenleg Európa össznépességének mintegy 10 százalékát kitevő 18 nagyvárosi térségnek az a célja, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 30 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat. A példaértékű projektben résztvevő városok már elkészítették széndioxid-kibocsátási leltárukat, és hozzá kezdtek annak csökkentésére irányuló stratégiák kidolgozásához.

Az EUCO2 80/50-kezdeményezést a németországi Nagy-Hamburg városrégió vezeti, melyhez csatlakozott többek között Brüsszel, Párizs, Madrid, Frankfurt, Stockholm, Rotterdam, Glasgow, Helsinki, Nápoly, Torino, Ljubljana, Oslo, Porto, Stuttgart és Torino is.

Az EUCO2 80/50 kizárólagos ipari szponzoraként, a GE megosztja a környezetbarát technológiák kifejlesztését és elterjesztését célzó, ecomagination programjában szerzett tapasztalatait a projektben résztvevő nagyvárosokkal. Az így megszerzett ismeretek segítségével a városok képesek lesznek kiválasztani a vállalt célok eléréséhez szükséges tisztább, energiatakarékosabb üzemeltetést biztosító termékek megfelelő kombinációit.

A 2005-ben indított ecomagination stratégia a GE programja a kevesebb szennyezőanyag, elsősorban a széndioxid kibocsátást csökkentő „tiszta technológiák" kifejlesztésére, melynek keretében a cég saját "karbon-lábnyomának" csökkentését is célul tűzte ki.  A GE 2009-ben több mint 6 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre; ebből 1,4 milliárd dollárt költött az új, tiszta technológiák fejlesztésére.

"Az EUCO2 80/50 projekt pozitív példája annak, hogy nemcsak országos és nemzetközi viszonylatban, hanem nagyvárosi önkormányzatok szintjén is eredményeket lehet elérni a károsanyag-kibocsátás csökkentésében", mondta Roger Read, az Európai Nagyvárosi Régiók és Térségeik Hálózat, a METREX főtitkára. A szervezet 2007-ben indította útjára az európai nagyvárosok zöldülését elősegítő programot. A hálózatnak a 100 legjelentősebb európai nagyvárosi térség közül több mint 50 tagja, köztük Budapest is - ám a fővárosunk egyelőre nem lépett be a 15 haladó szemléletű, zöldülni kívánó város közé a METREX keretében belül. 

A program célja továbbá, hogy az emissziós leltározást végző szoftver, a GRIP (lásd a keretes írást) a legfontosabb politikai döntéshozatali eszközzé váljon a városok szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló politikájában. Ebben segít az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Szövetsége, mely a kontinens úttörő gondolkodású városainak polgármestereit tömöríti hálózatba azzal a céllal, hogy a részt vevő városok megosszák egymással és másokkal a legjobb gyakorlatokat (best practices), majd alkalmazzák azokat a városok energiahatékonyságának növelése érdekében.

GRIP: Emissziós leltár protokoll
Az EUCO2 80/50 projektben a Manchesteri Egyetemen dolgozó dr. Sebastian Carney által kidolgozott üvegházgáz-kibocsátási leltár protokollt (az úgynevezett GRIP-et) alkalmazzák, melynek segítségével az emissziós adatok eljuthatnak a politikusokhoz és az önkormányzatokhoz. A GRIP számítógépes program, ennek alkalmazásával összesítették az adatokat a Kormányközi Klímaváltozási Testületnek (IPCC) benyújtott nemzeti jelentésekből is. Ezek az adatok szolgálnak aztán alapul az energiaigény csökkentését és az energiaellátás "szénmentesítését" (dekarbonizációját) célzó stratégiák kidolgozásához. A GRIP alkalmazását az EU Közös Kutatóközpontja is ajánlja. Az eszköz figyelembe veszi a nagyvárosi térség összes érdekeltjének az érdekeit, és elősegíti a városok CO2-kibocsátás csökkentési lehetőségeinek közös vizsgálatát. A GRIP adatai alapján mérhető az elvégzett tevékenységek eredményessége is, és az EUCO2 80/50 program előre haladtával válaszokat lehet kapni azokra a kérdésekre:
  • Képesek-e a városi térségek saját maguk kielégíteni az energiaigényük még nagyobb hányadát?
  • Működhetnek-e a járművek szénmentes üzemanyaggal?
  • Van-e mód az épületek és az igénybevételük olyan jellegű megváltoztatására, mellyel drasztikus mértékben csökkenthető az energiafelhasználás?

 

Kapcsolódó anyagok

Piac és Profit Kiadó Kft. © 1998-2010 Minden jog fenntartva

  • Impresszum
  • Online médiaajánlat
  • Print médiaajánlat
  • Kiadói komplex médiaajánlat
  •