"A tudás koncentrált, de a tehetség nem az"

SMS-fal Szerintem a mai formájában vége a kapitalizmusnak! Ön szerint Magyarorszag migracios celpontta valhat? Ha a brit bankar nem adott volna korlatlan hitelt a kocsmarosnak, az ördögi kör sokkal hamarabb leallt volna. És a megabonuszt is a bankarok kaptak... Magyarországon senki nem beszél Green New Deal-ről. Miért? Magyarországon a "Zöld forradalomnak" mikor és mennyi esélye van? Az etika újbóli térhódítása csak jámbor óhaj, vagy tehetünk is érte? Mi lehet a produkcióvezérelt gazdaság jövője az egyre vészesebb erőforráshiány közepette, lásd: olajhozamcsúcs elméldt? De igenis van szo green new dealröl: érdemes elolvasni a "Lehet mas a politika" zöld élénkités programjat: 750 milliard Ftot csoportositana a zöld gazdasagba! Mivel tudja segíteni az állam Magyarországon a szélessáv és a lakosság minden tagjához eljutó IT mentori tevékenységet? En eddig is tisztessegesen es etikusan dolgoztam, a green new deal-t, ha vegre mekottetik, magamra nezve is kotelezonek tartom, de mivel birjuk majd ra a tobbieket erre? A japán vállalatok 20-40 évre terveznek, mi 3-5-re, vagy csak holnapra... Gondolkozás változásra lenne szükség, ahoz hogy kilábalás meginduljon. A változás a saját fejünkben kezdődik, nem az államban, EU-ban, kormányban, ellenzékben, vállalatokban... Szükségleteinket kielégithetjük, de egyes körök mohosaga nem, a piramis csucsan élöknek kell gyökeresen valtoznia! A nemzeti digitális közmü minél gyorsabb kiépitésével! Mar most is vannak sikeres "paradigmavalto" uzleti modellek: peldaul a bangalesi Muhammad Junus altal letrehozott Grameen Bank, ami a legszegenyebb retegeknek ad mikrohiteleket, bevonva a szemelyes felelossegvallalast es szocialis erzekenyseget. 4639606: nem mindig masra kell mutogatni,mindenkinek a sajat lehetosegeihez kepest kell valtoztatni. Mi magyarok sajnos kicsinyesek vagyunk es kispalyan focizunk, ezen nehez valtoztani! A Vilag kozben elhalad(t) mellettunk! Az ertekeinkre kellene epitenunk! Miert lehetseges az, h. a Ft arfolyama egyik pillanatrol a masikra 1,5-szeresere tud valtozni? Minden egy gondolattal kezdödik(döt), a megoldás is valahol itt kellene keresni. Másként ma nem lenne elektromosság, tecnika ... Egyéni pld.mutatás nem vezet sehova- EZ NEM IGAZ. gandhi,jézus,buddha? Ajánlott irodalom: www.kukabuvar.hu Apokalipszis most című cikk. Kulturaliskreativok.com ez mivagyunk és lehetünk Green New Dealhez: Magyar informatikai cegek projektet inditottak, hogy mas iparagakat megnezzuk, hogyan lehet hatekonyabba tenni IKT eszkozokkel.

Czirják Sándor: Huxley a Szép új világban alfák, epszilonokra és félmajmokra osztotta a jövő társadalmát; amikor beszélt a könyvéről, azt mondta, pesszimista volt, de a valóság felülmúlta képzeletét.

A világban folyó változások egyik szembetűnő jele, hogy az USA, a világ legfejlettebb és leginnovatívabb társadalma az elmúlt években nem mutatott fel túl nagy életszínvonal-emelkedést. Amit pedig elért, leginkább a külföld által finanszírozott fogyasztásban öltött testet. A változás nem sokáig várat magára: Kína nemrégiben deklarálta, hogy exportvezérelt gazdaságát a belső fogyasztásra állítja át, a (dollár)devizatartalékait fenntartja, de nem vásárol több amerikai államkötvényt belőle és 650 milliárd jüan értékű hitelkeretet nyit az ázsiai gazdaságok számára, amiből azok kínai termékeket vásárolhatnak. A lépések nem mellékesek és nem egyoldalúak: az IMF felvetette, hogy mesterséges elszámolási egységébe (SDR) be kell venni a jüant és a rubelt is, és sokan úgy vélik, itt az ideje, hogy az energiahordozókat ne csak dollárban jegyezzék.

A korábbi időszakok növekedésre „ítélt" eszközei lufinak bizonyultak: az értékpapír- vagy az ingatlanpiac esete jól mutatja, hogyan viselkedik egy lufi. (Korábban Magyarországon is voltak olyan vélemények, hogy a gazdaság azért sem növekedik lehetőségeihez képest, mert a hitel/GDP arány csak másfél, pedig a fejlett államok ennél nagyobb aránnyal bírnak, a fejlett Izlandon egyenesen 15 ez az arány... Most láttuk, Izland kártyavárként omlik össze és nem járt jól a hasonlóan eladósodó ír gazdaság sem.) Ezen után a változás legfontosabb eleme az állam és a piac szerepének újragondolása kell, hogy legyen. Többé nem fordulhat elő, hogy minden fundamentális ok nélkül az olajár 30 és 150 dollár között mozogjon egy éven belül...

Herczog Edit: A jelen változás csak a felszín, az igazi probléma az ökológiai és demográfiai változás. Külön nehézség, hogy a politika természetétől fogva reaktív és többségi. Így például a mai napig a válság hatásainak csökkentésére elköltött 3000 milliárd dollár jelentős része a „barna gazdaságba" áramlott és kevés jutott a „zöld gazdaságnak". A nagy problémákra új, globális felelősséget vállalni tudó intézmények kellenek, intézményi paradigmaváltozás kell.

A változás más területeken is tetten érhető: a tulajdonjog változására szabályozás nincs felkészülve. A szolgáltatások egyre nagyobb hányada csak használatra kell a fogyasztónak, némely iparágban nagyon komoly monopóliumok jönnek létre, mint például az IT-szektorban vagy akár a mezőgazdaságban. Az uniós kereskedelemben kapható almák 80 százaléka például 5 almatermelőtől érkezik... A tudás hasonlóképpen koncentrált, de szerencsére a tehetség nem az, így a digitális írástudatlanság visszaszorításával jelentős fejlődés előtt állunk.

A tudatos fogyasztók sajnos egyelőre csak a népesség 10-20 százalékát teszik ki, és amíg a „mit gyártunk" kérdésre a nagyvállalat vezetése „profitot" választ adja, addig a szemléletváltozás nem jön el.  A korábbi „klímaváltozás" hatására kipusztultak a dinoszauruszok: elképzelhető, hogy ez fog történni a mai nagyvállalatokkal is.

Nagy Bálint: Modellváltás szükséges, hiszen a mai gondolkodás, társadalmi rendszer, üzleti logika nem működik. Természetesen ezt egy újságcikkben leírni vagy egy konferencián elmondani könnyű, de ezután ha a résztvevők visszamennek cégükhöz, akkor a másnapi probléma megoldása fogja őket foglalkoztatni. Ez a baj, hiszen a jelen problémára rendelkezésre álló megoldások és gyógymódok a régiek. Ugyanazzal a logikával próbáljuk helyreállítani a régi rendet - pénzt teszünk a gazdaságba....Hiszen be kell számolni a tulajdonos(ok)nak, akiknek a bevétel növekedése számít.

Újabb megrázkódtatásokra számíthatunk, hiszen sajnos a paradigmaváltozások mindig nagy sokkal járnak. Teljesen új megközelítéseket kell kitalálnunk, a nagyvállalatoknak új modelleket kell kidolgozniuk, nem környezetszennyező tranzakciókat, az e-kereskedelmet stb. kell preferálni. A vízió, hogy zöld és fenntartható új világ jön létre.

Gyulai Iván: A jelenlegi probléma gyökere, hogy a növekedés szükségességére épül. Az ember és a környezet ebben a rendszerben eszköz, a gazda(g)ság pedig cél. A problémák közös gyökere az értékválság, és ebben intézményeink legalább annyira felelősek, mint mi. Régóta tudjuk, hogy a pénztulajdon ebben a világban többet ér, mint az árutulajdon, a kamat pedig nemcsak a pénz mozgásának a hajtóereje, de féke is lehet egyben. A 20/80-asok társadalmában élünk: a (német) népesség 80 százaléka rendszeres kamatfizető még akkor is, ha maga nem vett fel hitelt. Nagyjából minden 3. forint vagy euró kamattörlesztésre megy el a fejlett világban. Amíg a kamatot fizetjük és kapjuk, addig a növekedés fontossága nem csökken...

Czirják Sándor: A sokak által várt Green New Deal nem könnyen jön létre, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokra oly mértékben rá vagyunk utalva és oly nagy érdekek állnak mögötte, hogy változtatni nagyon nehéz lesz. (Képzeljük csak el, hogy lecseréljük a finomítókat, vezetékrendszert, töltőállomásokat, stb.)

A tervezésről csak annyit, hogy lehet, hogy a vállalatok terveznek hosszú távra is, de a tulajdonosoknak évente kell beszámolni, az előléptetések, jutalmak stb. szintén évente történnek. Ez van a (gazdaság)politikában is: négy évre terveznek...

Nagy Bálint: Kényszerpályán vagyunk, a növekedés is kényszerpálya. Önként sajnos nem működik a paradigmaváltás, ahhoz a keretrendszer összedőlése kell...

Herczog Edit: A Green New Deal működhet, hiszen van 3-4 olyan iparág és szektor, ahol nagyon komoly eredményeket lehet elérni és érdekek is állnak mögöttük. Ilyen az építőipar, ahol az energia-megtakarítás 40 százaléka koncentrálódik. De a "smart" (okos) rendszerek bevezetése is hatalmas költségcsökkentést hozhat. (Mint amikor a hűtő megtanulja, hogy a család reggel és délután használja intenzíven, és ekkor kell jobban hűtenie). Az még persze kérdés, hogy a digitális technológiában élen járó cégeknek lesz hagyományos águk, vagy a hagyományos termelő cégek fejlődnek digitális irányba is...

Gyulai Iván: Az olyan terveknek, mint hogy a megújuló energiák lesznek a meghatározóak az kellene, hogy naponta 1 Gigawatt termelőkapacitás épüljön ki, így 2050-re a fele kapacitás nem a fosszilis energiából származik. Ez lehetetlen, inkább arra kellene rájönni, hogy a természetei erőforrások tekintetében fogyókúrára van kötelezve az emberiség...

Kapitalizmus vagy új rend?

Hámori Balázs: globális térben szabályozott piacgazdaság kell.
Czirják Sándor: nincs jobb rendszer, de a szabad piacgazdaság fenntarthatatlan.
Gyulai Iván: nagyon erős hatás kell, hogy a társadalom megváltozzon.
Herczog Edit: a tulajdonjog változik, közösségi használat előtérbe kerül.
Nagy Bálint: magántulajdonra alapuló gazdaságnak fenn kell maradnia, különben csak nagyon sötét víziók maradnak...

Baritz Sarolta előadása: