PIAC ÉS PROFIT

Fenntartható fejlődés

Ahol jó élni: Koppenhága, Bécs, Amszterdam

Amellett hogy a tanulmány elemzi a városok eredményeit és célkitűzéseit a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni védekezés területén, az úgynevezett Európai Zöldváros Index láthatóvá teszi a különbségeket. A tanulmány a harminc nagyvárost nyolc kategória alapján értékeli: szén-dioxid-kibocsátás, energia, épületek, közlekedés, víz, levegőminőség, hulladékhasznosítás és területfelhasználás, valamint környezeti irányítás. „Azzal támogatjuk a városok küzdelmét a hatékony klímavédelem érdekében, hogy átfogó, standardizált adatokat szolgáltatunk számukra - mondta a Siemens AG központi kutatórészlege, a Vállalati Kutatás és Technológiák vezetője, Dr. Reinhold Achatz. - A városok arra használhatják fel a tanulmányt, hogy priorizálják teendőiket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében." Budapest az összesített rangsorban a 17. helyet foglalja el, míg a közlekedési mutatók alapján a legjobbak között ért el helyezést, a 10. helyre került. Az összesített listán a magyar fővárost Varsó (16.), Vilnius (15.) és Riga (13.) előzi meg a régióban.

Részletek,: kattintson a nagyításhoz!

A 30 város környezetbarát

„Az elemzésben részt vevő európai nagyvárosok vezető szerepet játszanak a környezetvédelemben. Majdnem mind a harminc városban, amelyeknek összlakossága megközelítően 75 millió fő, a szén-dioxid egy főre eső kibocsátása alacsonyabb az uniós tagállamok átlagánál" - mondta James Watson, az Economist Intelligence Unit vezető szerkesztője, a szóban forgó tanulmány összeállítója. (Az Economist Intelligence Unit üzleti információkat szállít a világ vezető cégei számára.) A kategória legkiemelkedőbb városa Oslo, amely évente és lakosonként mindössze 2,5 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami messze alacsonyabb a 8,5 tonnás európai átlagnál. Továbbá majdnem mind a harminc város kifejlesztette és részben már meg is valósította a maga környezetvédelmi stratégiáját.

„Mindazonáltal valamennyi városnak óriási kihívásokkal kell szembenéznie. Példának okáért a megújuló energiaforrások jelenleg csupán hét százalékát teszik ki energiaellátásuknak, ami jelentősen alatta marad az EU által 2020-ra előirányzott húsz százaléknak" - teszi hozzá Watson. Emellett az újrahasznosított hulladék aránya átlagban nem éri el a húsz százalékot, míg négy liter vízből egy csőtörés és szivárgás miatt folyik el.

Kijev az utolsó

Jellemzően a skandináv városok értek el magas pontszámot. A környezettudatosság ebben a régióban évek óta meghatározó jelenség, ami összhangban áll ambiciózus klímavédelmi célkitűzéseikkel. Koppenhága például azt tervezi, hogy 2025-re szén-dioxid-semleges lesz. A skandináv országok egy főre eső GDP-je magasabb az átlagnál, ezért ezek a gazdag országok jelentős összegeket tudtak környezetvédelembe fektetni. A kelet-európai városok viszont eddig gyengén szerepelnek, ami főképp a viszonylag alacsony GDP-vel és a történeti okokkal magyarázható; köztük azzal, hogy ezekben az országokban a korábbi évtizedekben hiányzott a környezettudatos szemlélet. Mindez leginkább az épületek magas energiafogyasztásában, és az elöregedett infrastruktúrában nyilvánul meg. Ezzel szemben a régió tömegközlekedése gyakran átlag feletti: Kijevben, amely egyébként a harmincadik helyen áll, a legmagasabb a tömegközlekedést használók aránya.

Mennyiség és minőség

Az Európai Zöldváros Index vizsgálati köre egyedülállónak mondható. A nyolc kategória harminc egyedi indikátoron alapszik, amelyből tizenhat mennyiségi (például az egy főre jutó vízfogyasztás és energiafelhasználás, újrahasznosítási arány és a tömegközlekedés használata), tizennégy pedig minőségi mutató (például a szén-dioxid csökkentésének célértéke, épülethatékonysági szabványok és a környezetvédelmi intézkedések támogatottsága). Az Economist Intelligence Unit a Siemensszel közösen fejlesztette ki az indexet, s készítette el jelentését. „Amennyire csak lehetséges, a kutatás hivatalos adatokra épül, amelyek többek között állami statisztikai hivataloktól és önkormányzatoktól származnak" - állítja Watson. A tanulmány minden városról részletes portrét ad, amely megmutatja erősségeiket és gyengeségeiket, valamint kiemel olyan projekteket és kezdeményezéseket, amelyekből a többi város tanulhat. „A vizsgálat kulcsfontosságú része, hogy a települések eredményei összehasonlíthatóak, mind az egyes kategóriákban, mind az összesített értékelésben" - fűzi hozzá Watson.

„A tanulmány pontosan mutatja Budapest paramétereit - mondja Farkas Szilvia, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatója. - Az erősségek bemutatása mellett ugyanakkor nem hagy kétséget afelől sem, hogy Budapest esetében még vannak fejlesztendő területek."