PIAC ÉS PROFIT

Fenntartható fejlődés

Állati ürülékből üzemanyag és energia!

A szarvasmarhák az üvegházhatást okozó metánt a közhiedelemmel ellentétben nem is annyira az ürülékükben, hanem a kérődzés és böfögés során engedik ki magukból. Ám egy átlagos tehén így is naponta átlagosan 40 kilogramm ürüléket "termel", hiszen a riska előgyomrai arra vannak "berendezkedve", hogy rengeteg élelmet emésszenek és temérdek ürüléket állítsanak elő. Egy néhány ezer jószágot tartó telep évente akár 80 millió kilogramm állati trágyát is előállíthat, míg a baromfikeltetőknek ezzel szemben jóval kisebb ganéj-forgalommal kell szembenézniük.

"Ganéj-menedzsment"

E fenti szakkifejezést mérnökök alkották meg, mint az állati ürülék alternatív felhasználásának fedőnevét, írja a New York Times. A legfőbb kutatási irány természetesen az ürülék energiává alakítását célozza meg.

A mezőgazdasági szereplők fontos feladata a nagy ürülék-mennyiség kezelése, s ezt körültekintéssel és mértékkel kell végezniük, hogy a trágyában lévő tápláló anyagok ne vesszenek el, a benne lévő veszélyes anyagok pedig ne szennyezzék a vizeket, folyókat és a légkört (ammónia, metán stb.). A "felvilágosult" telepeken kiszárítják az ürüléket és műtrágyaként használják újra a termőföldeken vagy komposztálással hasznosítják, utóbbi azonban költséges és időigényes folyamat.

A ganéj még szárított formájában is rengeteg vizet tartalmaz, foszfor-tartalma pedig túl magas ahhoz, mint amennyit a növények igényelnének. A tejelőállítás bioszférába illeszkedő "körforgásában" a nitrogén a másik fontos elem, ami rendszerint ammóniává és széndioxiddá válik az ürülékben, szennyezve a légkört.

Az agrárium megnőtt ökológiai lábnyomának (ezen belül is emissziójának) csökkentése érdekében sokan nagy tankban gyűjtik össze az ürüléket és az állatok vizeletét, ahol a ganéj gázosításával gyúlékony gázok keletkeznek. Ezek elégethetők -így nem jut vissza a levegőbe egy az egyben az üvegházgáz maga-, s a keletkező hőt fűtésre vagy elektromos áram előállítására lehet használni.

Biogázt a kocsiba!

A biogáz tág fogalom, organikus anyagokból -növényekből, állati ürülékből- áll elő, amikor a mikroorganizmusok, baktériumok oxigén hiányában, úgymond "anerobikusan" feldolgozzák a lebomló (biodegradable), természetes anyagokat.

A lóerőt már ismerjük, most itt van a "tehénenergia". A szaksajtó Amerikában így hívja a boci-ganéjból előállított bioenergiát. A Science and Children magazin 2008-as számítása szerint az USA földjein kitojt tehén-ürülék egésze elegendő lenne arra, hogy "100 milliárd kilowatt óra" energiát állítsanak elő, amivel lakások millióit fűthetnék.

A biogázban lévő metán dúsításából -a CO2, víz, hidrogénszulfid és más elemek kivonása után- a földgázzal egyenértékű biometánt kaphatunk, s ez üzemanyag lehet az autókba. Ám 2003-ban az Egyesült Államokban az országos földgázfogyasztásnak mindössze 0,6 százalékával volt egyenlő a biogázból előállított energia volumene.

Angliában már 1974-ben készült Sweet as a Nut (Édes, mint a mogyoró) címmel dokumentumfilm arról, hogyan lehet a sertésürülékből származó biogázzal autómotort meghajtani. 2007-ben világszerte 12 000 járművet működtettek biogázzal, többségüket Európában.