Amikor naponta 59 centimétert emelkedik a radioaktív víz...

Az éghajlatváltozás korában gyakoribbak a trópusi viharok (ciklonok), áradások, aszályok és erdőtüzek. Ezek a világ nagy szén-, vas-, bauxit- és aranybányáira is hatással vannak - a kitermelésre éppúgy, mint a keletkező ipari szenny tárolására (elég csak a hazai példára, a vörös iszap katasztrófára gondolni).

Természeti katasztrófák esetén a kitermelés ideiglenesen leáll, és a szerződésekben érvénybe lép a "force majeur" kitétel: vagyis a termelő vállalat felfüggeszti szállítási kötelezettségét, illetve a rendelkezésre álló készletek fényében súlyozza, melyik partnerének mennyit szállít - a szerződött mennyiség kis hányadát.

Ha a katasztrófa olyan mértékű, hogy a termelés lehetlenné válik, a szerződéseket érvénytelenítik. Ha később újraindul a termelés, az aktuális árfolyamon lehet lekötni a kibányászott nyersanyagokat (ez általában magasabb árszint, mert a piacról kivont bányák csökkentik a kínálatot, a kereslet nagyobb ennél, s az adott ásvány ára megugrik).

Ha csak ideiglenes leállásról van szó, akkor a termelés újraindulásakor az eredeti szerződésben foglalt áron kell szállítani a nyersanyagokat, írta elemzésében a Reuters. Nem mindegy tehát, a "force majeur" feltételét mikor és hogyan alkalmazzák.

Csakhogy a természeti katasztrófák némelyike előre látható. Az ausztrál szénbányászatot az év elején sújtó trópusi ciklon például ilyen típusú időjárási jelenség. Ám a bányavállalatok nagy része nem fizetett elő olyan meteorológiai előrejelző szolgáltatásra, amellyel előre kalkulálhatná a termelés szüneteltetését.

Szennyezett talajvizek

A bányászatból eredető környezetszennyezés, valamint a természeti övezetek átalakítása a világon mindenütt olyan kellemetlen jelenségeket okoznak, melyek orvoslására nem mindig vannak felkészülve anyagilag a kormányok.

A savas bányavíz feltörése és talajvízbe jutása globális probléma, és annak "köszönhető", hogy a tárnákban felgyülemlő víz kémiai kölcsönhatásba lép a többmilliárd éves kőzetekkel, aminek végeredménye a kénsavval, nehézfémekkel, sőt radioaktív anyagokkal telített víz.

A Dél-Afrikai Köztársaság például csak idén határozta el, hogy fellép több évtizedes múltra visszatekintő bányáinak talajvízszennyezése ellen: Johannesburg a 19. századi aranyláz hátán épült fel és fejlődött nagyvárossá. Szó szerint a hátán, hiszen a bányák a város alatt húzódnak. A kormány 168 millió dollárt készül költeni arra, hogy megfékezze a bezárt tárnákból a mérgező bányavizek felszíni talajba (és talajvízbe) szivárgását.

A program 2012 tavaszán veszi kezdetét, és várhatóan vízelszívó pumpák építésével kínál megoldást a problémára - hiszen a szivárgás már megkezdődött (főleg a város nyugati részén), de a hatóságok szerint még nem ért el olyan mértéket, hogy káros lenne a környezetre. A város középső része alatt a mérgező vizek jelenleg mindössze 500 méterrel, a keleti részen pedig 700 méterrel vannak a földfelszíntől, és naponta 59 centimérrel emelkednek!