Az idő ellenünk dolgozik

2015. január 19. hétfő - 19:12 / piacesprofit.hu
  •    

Fontos lenne a helyi állat- és növényfajták megőrzése, mert ezek jelenthetik a kulcsot élelmiszer-termelésünk fenntartásához. A jelenleg használt fajták ugyanis nem elég ellenállóak a klímaváltozás ellen.

Kép: Pixabay

A biodiverzitás jelentősége nagyobb a világ élelmiszer-termelésében, mint gondolnánk – mivel a jelenleg nagy tömegben termesztett és tenyésztett fajták többsége nem tud alkalmazkodni az egyre gyorsuló klímaváltozás okozta szélsőséges időjáráshoz – derül ki a Világélelmezésügyi Szervezet (FAO) által kiadott jelentésből.

„Egy melegebb világban, ahol szélsőséges időjárási viszonyok között kell élnünk, a haszonállatoknak és növényeknek alkalmasnak kell lenniük az alkalmazkodásra a gyorsan változó klimatikus viszonyokhoz” – emelte ki a jelentés kapcsán Maria Helena Semedo, a FAO főtitkár-helyettese.

Ennek az alkalmazkodóképességnek az eléréséhez azonban új fajták kitenyésztésére lenne szükség, és mivel ez idő- és forrásigényes, ezt támogató állami programokat kell beindítani világszerte. Ennek elengedhetetlen alapja a megfelelően változatos génkészlet lenne, hiszen már most is sok olyan, a helyi viszonyokhoz jól adaptálódott ellenálló háziállat- és haszonnövényfajta van a világban, amelyek – vagy amelyek kombinációi – képesek lennének a várható mostohább időjárási körülmények között is megfelelő hozamokat produkálni. „Ezért ezeknek a fajtáknak a dokumentálása és megőrzése létfontosságú a jövő élelmiszer-termelésének szempontjából, ám sokuk eltűnőben van a tömegtermelés és a klímaváltozás miatt, vagy már el is tűnt. Az idő ellenünk dolgozik” – vélte Linda Colette, a FAO-jelentés fő szerzője.

Magyar búzafajta lehet a válasz a globális felmelegedésre
Biztató eredményei vannak az időjárás viszontagságainak ellenálló ősi gabonafélék nemesítésére és nagyüzemi kipróbálására irányuló hazai kutatásoknak. A megváltozott időjárási körülmények új kihívások elé állítják az agráriumot, amelyekre jó válasz lehet az alakorbúza nemesített változata. Az újonnan előállított alakorfajták jól bizonyítottak az elmúlt években.

Szorít az idő

Jó példa erre Etiópia, ahol az évezredek során a helyi változó mikroklimatikus viszonyoknak ellenálló növényfajtákat tenyésztettek ki, ám ezek közül sok kipusztult az 1980-as évek nagy szárazságának idején. A fennmaradókat pedig akaratlanul is a nagy területeket felvásárló külföldi konszernek veszélyeztetik, amelyek a piacon kelendőbb, de a helyi viszonyokkal szemben gyengébb tűrőképességű fajtákat termesztik. Magyarországon a 20. század végére hasonló sorsra jutott – azaz csaknem kipusztult – a mangalica, a rackajuh és a szürkemarha, és ebben a cipőben jár számos gabona- és gyümölcsfajunk is.

A klímaváltozás viszont az elkövetkező évtizedekben súlyos helyzetbe hozza az élelmiszer-termelést. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának 2011-es jelentése szerint annak ellenére, hogy 1988 és 2011 között globálisan nőttek a terméshozamok a főbb élelmiszer-alapanyagként szolgáló növények (búza, kukorica, szója és rizs) esetében, a klímaváltozás hatására egyes területeken a húsz év alatt rosszabb lett a termés, mint a modern technológiák bevezetése előtt.

A klímaváltozás miatt kieső termésmennyiség várhatóan ráadásul a nagy élelmiszer-termelő országokban fog jelentkezni, az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kínában, Oroszországban. Az itt termő gazdáknak fel kellene készülnie a szokatlanul hosszan tartó hőhullámokra, az egyenetlenül érkező csapadék miatti aszályokra és belvizekre, áradásokra. A kutatók egybehangzó véleménye szerint ha a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokot növekszik, eddig felmérhetetlen károk jelentkeznek a mezőgazdaságban. A felmelegedés ugyanis nem egyenletesen történik, a mérsékelt égövi országokban és a sarkvidékeken erősebben jelentkezik, így ezekben az országokban az őshonos és termesztett növénykultúrák összeomlásával is számolnunk kell.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor