2011. december 10. 18:12 | Timár Gigi
kulcsszavak:fenntartható fejlődés, fenntartható termelés, zöld gazdaság
A NÖVEKEDÉS HATÁRAI
Az összeomlás az egyetlen út?
Nem voltak optimisták az Ökopolisz Alapítvány a növekedés határait körüljáró beszélgetésének résztvevői. Természet- és társadalomtudósok egyetértettek abban, hogy gyökeres, rendszer szintű változásra lenne szükség, és hogy meglehetősen kifordult világban élünk.
Hetesi Zsolt fizikus szerint először is azt kell meghatározni,hogy mit is jelent a fejlődés. Jelenleg ugyanis kizárólag a növekvő fogyasztással azonosítjuk azt. Ugyanakkor természettudósként nem tud eltekinteni attól a ténytől, hogy mivel egy korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásra épül, előbb utóbb korlátba ütközik a növekedés. Valódi fejlődés kizárólag a természet működéséhez hasonlóan, azaz a Nap energiájának hasznosításával képzelhető el. Ez, mint az ember fizetése - elvileg - minden hónapban megbízhatóan újból rendelkezésre áll, szemben a kőolajjal, ami a nagybácsi örökségéhez hasonlóan előbb-utóbb elfogy majd. Mivel az eddigi gazdasági növekedés a fosszilis energiák felhasználásának volt köszönhető - és nem az emberiség bölcsességének hirtelen megugrásának, ahogyan azt sokan hinni szeretnék - a fenntartható növekedés abszurdum - tette hozzá Vida Gábor biológus akadémikus.
A fenntartható rendszer egyszerű természettudományos eszközökkel leírható, hangsúlyozta a fizikus: energia és entrópia meghatározott viszonyát jelenti. Ez jelen esetben csak a fogyasztás csökkentésével és a szeméttermelés megszüntetésével képzelhető el. A természetben is csak egy ideig dominál a verseny - hangsúlyozta Vida Gábor- ha egy kolónia benépesítette a rendelkezésre álló helyet, már a diverzitás és a munkamegosztás veszi át a főszerepet. Ebben is példát vehetne az emberi társadalom. Véleménye szerint fontos leszögezni, hogy a környezet, gazdaság és társadalom egymástól elválaszthatatlan területek, amelyek egymás hatását erősítve hoznak létre válságokat. A fenntarthatóság nem azt jelenti, hogy valami nem változik - hiszen ez lehetetlen - sokkal inkább azt, hogy a változások ellenére megmarad a működőképesség.
Boda Zsolt közgazdász, politológus társadalomtudósként a fejlődés egy másik aspektusát ragadta meg, mely szerint társadalmi értelemben jobb helyzetbe jutást jelent. Normatív fogalom, tehát jelentését a közösség határozza meg - jelen helyzetben valóban a fogyasztás növekedéseként. Pedig kutatások bizonyítják, hogy a GDP növekedése nem indukál automatikus jólétet. (A világ egyetlen szegmensét, Közép-Kelet Európát kivéve, ami, ahogy Boda mondja, ezek szerint még a világ többi részénél is materialistább közösséget jelent.)
A gazdaság eredeti célja az emberi élet alapjainak megteremtése lenne, ezzel szemben most éppen miatta omlanak össze az életfeltételek, ami biztosan nem a normális menet része -hangsúlyozza a közgazdász. Megfordul a cél és eszköz viszonya, az ember a gazdasági növekedés eszközévé vált. Ugyanakkor kettős kihívással állunk szemben, mert a modern gazdaság modelljének átalakítása mellett meg kell oldani a fejlődő országok jogos igényét is, amely még mindig a fogyasztás növelésére irányul. (Az emberiség azt a gyógyszert választotta, amely a problémát okozta: a pénzt és növekedést - hangzott el a II. Magyar Fenntarthatósági Csúcson.)
De hogy megyünk oda?
Arra már vannak ötletek, hogy hogyan kellene kinéznie a fenntartható gazdaságnak, csak azt nem tudjuk még, hogy hogyan jutunk el oda. A közgazdász szerint a gazdaság anyagtalanítása és a spórolás hosszú távon nem jelent megoldást, csakis a nem növekedés. Így van ez a fizikus szerint is, aki a hatékonyság fizikai korlátaira hívta fel a figyelmet. A hatékonyság közgazdasági értelemben sem megoldás Boda szerint, mivel egyelőre a fennmaradó készletekkel pazarlóbban bánunk. Ha hatékonyabb, energiatakarékos izzót tovább égetjük, a vége pedig ugyanaz. A takarékosság viszont működhet.
Az előadók három forgatókönyvet vázoltak fel. Az összeomlás mellett lehetséges egy „reformista" menet, amely szerint lassan változnak majd meg a dolgok és egy, un. „párhuzamos világok" elmélete is létezik, amely szerint a globalizált fősodor mellett felépül egy másik, fenntartható világ, az erők pedig egyszer csak, egy küszöböt elérve azt teszik majd uralkodóvá. A természettudósok szerint azonban valójában csak az összeomlás következhet. „A hajó, amin ülünk, süllyed, és az egyetlen, amit teszünk, hogy lezabáljuk a maradékot a svédasztalról." - fogalmazott Hetesi Zsolt. Hiába kezdtük el lassan átalakítani a rendszert, nincs idő annak ilyen tempóban való befejezésére. Véleménye szerint a párhuzamos világok csak még több fogyasztást eredményeznek, mivel jelenleg a fősodorból kilépők révén megmaradó energiát boldogan felélik a többiek. Nulla fogyasztással viszont senki nem tud élni, párhuzamos világban sem. A konklúzió szerint az lenne nagyon fontos, hogy rendszer szinten legyünk képesek gondolkodni, valamint a média és a döntéshozók is lássák be, hogy itt az ideje a változásnak. Mint Vida Gábor mondta: a Titanicon legalább a kapitány tudta, hogy süllyed a hajó. (Ángyán József, parlamenti államtitkár, Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára valamint Láng István akadémikus - arról beszéltek a Piac&Profit által szervezet Második Fenntarthatósági Csúcson, hogy mit teszünk ezért, és mit lehetne még tenni.)
- Akkor is két Föld kéne, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok
- Hipertérugrás a fenntarthatóságért?
- Már fúrják a riói csúcs célkitűzéseit
- Egy megtermelt dollárból 41 cent a kár
- Így lesz okos egy város
- Mindent ki kell kapcsolnunk?
- Európa középmezőnyében vagyunk
- Végleges stratégia
- Összeomlik az emissziókereskedelem?
- Ideje máshogy gondolkodni!


















Az igaz, hogy nem lehet egyik oldalról haragudni a bankokra hiszen azok is a rendszer részei és a rendszer maga növekedésre épített. Ha nincs megfelelő növekedés akkor összeomlik. Ahogy a magyar gazdaság sem bír el 6-10%-os kamatot, csak addig ameddig a korábban felhalmozott tőkéjét teljesen ki nem árusítja - vagyis túllövésben vagyunk (Növekedés határai).
A megújuló energiaforrások megint szép történet, de egy versengő rendszerben nem versenyképesek a fosszilis okkal És még sokáig nem is lesznek. A benzin energiasűrűsége 46 MJ/kg ameddig a top akkumulátorokban 0,5MJ/kg raktározható. Nem véletlen, hogy a megújulók ebben a gazdasági verseny orientált rendszerben nem kapnak, csak "mutatólagos" figyelmet.
A kamat az ami miatt szükséges a gazdasági növekedés és a kamat kitermeléséhez szükséges az amit innovációnak hívunk, de valójában az nem innováció. Ha pedig nincs gazdasági növekedés akkor ebből kifolyólag munkanélküliség lesz a rendszerben.
Ami látszik, hogy a mai közgazdasági gondolkodás és a tőkét és profitot kiszolgáló vezetés elmegy a falig, méghozzá úgy, hogy közben folyamatosan gyorsít. Így a legtöbb amit tehetünk: térdre imádkozz! (lásd Molnár Géza www.ffek.hu).
Olyan alapvető gondolkodáson kell változtatni, mint profit. Profit ugyanis egy véges rendszerben nem létezik. A jelenlegi gazdasági rendszerben a profit azért létezhet, mert a természeti erőforrások kizsákmányolásával azokat bankbetétekké konvertáljuk.
A jelenlegi gazdasági gondolkodás mellett fenntarthatóságról beszélni olyan mintha a ragadozó állatok a vegetarianizmusról diskurálnának, és arról, hogy az semmivel szebb élet lenne számukra.és a kutatócsoportjától már sok publikációt olvastam és nagyra becsülöm, hogy ilyen kilátásokkal is ilyen optimista és nyugodt hangú beszélgetésen tud részt venni. Mert ahogy Ákos mondta itt mindenki csendben van pedig mindenkinek üvöltenie kellene.
Mindenesetre, ha valaki tovább akar olvasni akkor ajánlom Richard Heinberg End of Groth c. könyvét. Vagy a Post Carbon gondozásában megjelent "Managing the 21st Century's Sustainability Crises" könyvet.
Végezetül pedig azt gondolom, hogy a cikk és a konferencia sokkal optimistább, mint az reálisan indokolt lenne..
Senkinek nem jutott eszébe, hogy a mindenkori bevételeket szabad csak elosztani nem szabad megalomániás elképzeléseket finanszírozni a jelenlegi helyzetben. Arról már ne is beszéljünk, hogy ha a cél a politikai hatalom bebetonozása az már a bűncselekmény kategóriába esik. Ha egy gazdaság 100 Eurót kap akkor ne költsön 101 Eurót.. Ezt már nagymamám is régen megmondta.
Sajnos ezen túlmenően ha a jelenlegi helyzetből ki akarunk lábalni akkor nem azon kellene munkálkodni, hogy milyen adókat kellene kivetni, a politika képviselői ne versengjenek, hogy ki tud furfangosabb adókat kitalálni Ha a gazdaság alapját az előrehaladást képező egyik szektor (energia) megfizethetőségét tesszük kockára akkor még csak álmodni sem lehet arról, hogy kilábaljunk a jelenlegi helyzetből. Úgy tanultam valaha, hogy az ilyen recessziós időszakokban a leghatékonyabban a kilábalás eszköze az új technológiák fejlesztése, ezek támogatása politikai színezet nélkül. Nem lehet megengedni, hogy pl. a Magyar kormány úton útfélen a megujjuló energia támogatást hirdeti vagyis ebben az évben a nyilatkozatok szerint összesen 776 milliárd áll rendelkezésre a megujjuló energia rendszerek pályázataira, de pályázni nem lehet. Nincs mire. Ismeretem szerint ebben az évben hivatalosan egy Ft-t sem fizettek ki, de ez ellentmondásos, mert a GM szerint minden pénz szétosztottak már febr 12-én, erről hivatalos levél áll rendelkezésemre. Egyébként „sok sikert kívánnak” a pályázatokhoz. Csak azt nem lehet tudni ki osztotta el kinek, mire, mennyit .
Tehát úgy látszik a kilábalást így képzelik el a nagyon elfoglalt politikusaink. Egyik politikusnak sem jut eszébe, hogy pl a rendelkezésre álló jó pár megujjuló energia alapon működő technológia megvalósításában kellene gondolkozni. Mit eredményeznének ezek a technológiák.
1,/A távfűtés technológia, megujjuló alapon állít elő hőenergiát amivel egységenként 500.000 légm3 fűtését (3000 db 60 m2-es lakás) és a bene lakók 12.000 fő használati meleg vízét biztosítja. Amennyiben megvalósul és kiépítésre kerül a mintegy 350-400 fűtőműnél abban az esetben a jelenlegi földgáz import 40 %-át ki lehet váltani, persze hozzátartozik, hogy 2020-ra kormány 14 %-os megujjuló alapú energia felhasználás részt könnyedén teljesíti, amit az EU felé vállalt. Ebben az esetben a teljesítés elérné a 40 %-ot. Ez a rendszer a mezőgazdasági üvegházas növénytermesztés költségeit 70-75 %-al csökkentené. Vajon az 1,5 millió család aki panelházba él mit szólna ha a technológia megvalósítása esetén a jelenlegi költségek 1/5-ét kellene fizetnie. A mezőgazdaság üvegházas növénytermesztése a megvalósulás esetén kifejezetten nyereségessé válna alacsonyabb költségszinten. Persze hogy mer valaki ilyen dolgon „álmodozni” mi lesz akkor az adóbevételekkel. A szétosztandó állami támogatásokkal, a szétosztandó pénzekből leeső jattokkal..
A másik rendszerrel szintén megujjuló alapon lehet elektromos energiát előállítani sokkal alacsonyabb költségszintű beruházással és a paksi költségeknél alacsonyabb szintű előállítási költségekkel. A jelenleg állami támogatással működő elavult hőerőműveket fokozatosan ki lehetne váltani Az sem megvetendő, hogy ezzel már a jelenlegi földgáz importot teljesen ki lehetne váltani és a megujjuló energia felhasználási rész meghaladná a 70 %-ot.
- 2 -
A CO2 kiváltás mennyisége csak hab a tortán. Azt jelentené, hogy minden 1 MW beruházással 481,8 tonna CO2-t lehet kiváltani évente.
Mennyi deviza kerülne kiváltásra amit a gazdaság fejlesztésére, munkahely teremtésre, egészségügyre lehetne fordítani.
Apropó az egészségügy, a két technológia segítségével az egészségügy költségszintjét nagyságrenddel lehetne csökkenteni amiből az egészségügy dolgozóinak fizetését nemzetközi szintre lehetne növelni. Persze sok mindent kellene még ezen kívül változtatni,de ez másik téma.
Azt csak megjegyzem, hogy nagy a baj, mert nem lehetne a legdrágább energiahordozó (földgáz) segítségével működő 960 MW-os erőművet megvalósítani ami indulásban csak állami támogatással tudna üzemelni, és évente 1.292.720 tonna CO2-t bocsájt ki. Vajon mi lenne a jó pár ma még nagy veszteséggel, de csak állami támogatással működő szénerőmű tulajdonosaival, hogy lehetne továbbra is lenyúlni a „megérdemelt” jövedelmeket. A lakossági támogatások nagy részét el lehetne hagyni. Érdekes mekkora költség csökkenés következne be? Hol van ez a stadionok építésében a Wellness turizmus fejlesztésében, a fogászati turizmusban rejlő felmérhetetlen bevételektől?
Vannak azonban még olyan „szakemberek” akik a szénerőművek újbóli feltámasztásában érdekeltek, függetlenül a már sok példával alátámasztott veszteséges, környezetkárosító hatásai ellenére.
Felsoroltak megvalósítása esetén egy megfizethető árú energia szolgáltatás lehetne. A gazdaság szereplői hosszú távon tudnának gondolkozni. Az energia ára a nemzetközi áraknál sokkal alacsonyabb lehetne. Ennek hatására a külföldi befektetők versengenének a Magyar gazdaság szereplőivé válni mindenféle támogatás nélkül. Vajon milyen erőssé válna a Magyar gazdaság.. Vajon a Ft mennyire erősödne meg. A Magyar gazdaság hogyan tudná elviselni a jelenlegihez hasonló gazdasági káoszt.
Milyen eredmények következnek be.
- Az import földgáz költségei. megszűnnének
- Az egészségügy költségeinek nagymértékű csökkentése.
- A mezőgazdasági növénytermesztés költségeinek csökkentése.
- A lakosság költségeinek jelentős csökkentése.
- Az állami támogatások nagymértékű csökkentése.
- A munkanélküliség nagy arányú csökkentése
- A gazdasági fejlődés megélénkülése.
- A nyugdíj alap jelentős mértékű növekedése.
De hát ez csak álom és igaz az a film szlogen „aludj- aludj majd én álmodom”