2011. december 31. 12:01 | klímablog

kulcsszavak:környezetvédelem, víz, duna, greenpeace

Cikk nyomtatása | Hozzászólások (4) |
| Több

SZENNYEZÉS

Budapest ivóvizét veszélyezteti a vörösiszap-tározó?

A Greenpeace mérései szerint több mint 21-szer a határérték felett van a mérgező arzén az almásfüzitői tározó alatti Duna-parton. A környezetvédelmi szervezet szakértői talajmintát vettek a hetes vörösiszap-tározó Duna felöli oldalán.

Az akkreditált laboratóriumban végzett mérések alapján megállapították, hogy a tározóból kijutnak a szennyező anyagok. A tározó melletti partfalból vett talajmintában többek között a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén, a molibdén és a bróm mennyisége.

Helyi lakosok jelezték, hogy az alacsony vízállás miatt felszínre kerülő Duna mederben kellemetlen szagú vörös foltokra lettek figyelmesek. A Duna-parti kavicságyban lévő vöröses elszíneződéseket is, azok azonban -szemben a part oldalfalával- nem tartalmaztak határérték fölötti toxikus anyagokat.

környezetvédelem, víz, duna, greenpeace

A toxikus arzén koncentrációja a megengedett 15 mg/kg helyett 324 mg/kg volt a partmenti talajban. A mintákat a korábbi timföldgyártól a legtávolabbi pontban a vörösiszap-tározó észak-keleti sarkánál vette a Greenpeace. "Nem állja meg a helyét a hetes tározón tevékenykedő Tatai Zrt azon állítása, hogy az egykori timföldgyár okozta a szennyezést", állítja a Greenpeace.

"A minták újabb megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot jelentenek arra, hogy a tározó szigeteletlen és szivárog. Innentől kezdve az ügyészség nem halogathatja tovább a veszélyes hulladékok tározójának bezárását. Az sem lehet tovább kétséges, hogy az almásfüzitői tározó a Budapest ivóvízbázisát is jelentő Dunát veszélyezteti mérgező anyagaival", mondta Simon Gergely, a Greenpeace kelet-közép-európai vegyianyag szakértője.


Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá
Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:
  Reload Image
Anti-spam kód*:
 
Hozzászólás elküldése
1. oldal
NIstván
2012. január 6. 13:53
Abszolút zöldpárti vagyok, arra azonban nagyon kéne vigyáznia minden zöldszervezetnek, hogy elvtelenül ne állítsanak hülyeségeket. Ha az egyik oldalon engedélyek, hatóságok, ellenőrzések, meg a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE állnak, akkor szerintem nagyon hiteltelen velük szembe állítani ismeretlen külföldieket, illetve néhány hazai civil véleménymondót. A zöldeknek létfontosságú a hitelesség, ha ezt elvesztik, végük. Nem beszélve arról, hogy ezzel a teljes magyar tudományos életet, illetve hatósági rendszert megkérdőjelezik, lejáratják. Azért azt abszurd lenne feltételezni, hogy mindenki le van kötelezve, fizetve.
Sőt, ha nem kellően szakszerű egy zöld, akkor pont őrá fogják rásütni, hogy dolgozik valakinek. Ezt egyetlen zöld sem kívánhatja magának.
Simon Gergely
2012. január 2. 10:52
A Népszava cikke egy komplett csúsztatás, semmilyen szakmai érvet nem állít szembe a Greenpeace érveivel, csak leírja, hogy a cég szerint nem igazak az érvek. A Greenpeace is mért akkreditáltan, és bőven talált szennyezést.
Több neves hazai jogász szerint a cég működése szabálytalan és közben veszélyes.
http://greenpeace.hu/hirek/p1/rkezdo/i367
Luca
2012. január 1. 15:23
Itt még nem józanodtak ki a kollegák. Ez egy rég megcáfolt írás. Szerintem ez riogatás és pánikkeltés.
Tessék ezt a linket elolvasni:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=505314

Hivatalos vizsgálatokra támaszkodva cáfolta a Greenpeace vádjait a hét almásfüzitői vörösiszap-tározót kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV).
Tájékozatlanságot és hozzá nem értést lát a Greenpeace támadásai mögött a TKV Zrt. Cseszregi Róbert szóvivő elmondta, a 2010-es kolontári katasztrófa óta 13 magyarországi hatóság 23 vizsgálata igazolta, hogy a tározó nem szivárog és stabil. Ráadásul a magyar tulajdonú hulladékgazdálkodási cég ugyanazzal a technológiával állítja elő az almásfüzitői tározó befedésére használt ipari komposztanyagot, mint a konkurens cégek szerte Európában. Ezeket a vállalatokat azonban a Greenpeace nem támadja, ahogyan a fedetlen 8-as kazetta osztrák tulajdonosát sem. Cseszregi szerint már pusztán a vörösiszap kifejezés említése is alkalmas egy bizonyított állításokat nélkülöző médiafelhajtáshoz. Almásfüzitőn azonban teljesen mások a körülmények, mint Kolontáron.

A kolontári tározóval ellentétben, ahol egy működő timföldgyár melléktermékét helyezték el, Almásfüzitőn évtizedek óta megszűnt a gyártás és így a lerakás is.

Épp ezért az almásfüzitői vörösiszap ma már egy megszilárdult tömb, amelyet nem fed be olyan maró hatású lúgos folyadék, amely a kolontári kazetta falának átszakadásával tavaly halálos áldozatokat és súlyos sérüléseket okozott. Az almásfüzitői 6-8 méter vastag vörösiszap ráadásul vízzáró réteget alkot, amely alatt és oldalában több méter vastag vízzáró agyagréteg is található, így semmilyen veszélyes anyag nem juthat ki a tározóból. A Duna felőli oldalon a kazettát körbevevő gát magassága méterekkel nagyobb az átlagos magyarországi gátaknál, egy külön kőgát is épült, amely még stabilabbá tette a védműveket.
roth m.
2012. január 1. 13:43
Szerintem ez a cikk másodlagos frisseségű, a Greenpeace több mint két héttel ezelőtt közzé tett anyagát a szerkesztőnek ma jutott eszébe újraközölni. Ráadásul úgy, hogy a rá reagáló közleményt - ami bizonyítja, hogy a Greenpeace mérése minimum kérdéses, másrészt akreditált módszerrel mást mértek a tározók mellett - "elfelejti leközölni. Ez így nem korrekt. Elég lett volna megnézni a Greenfo.hu-t és elolvasni az alábbi szöveget:

http://www.greenfo.hu/hirek/2011/12/19/mast-mert-a-tatai-kornyezetvedelmi-zrt-es-a-greenpeace

Szerintem a zöld mozgalom hiteltelenítését okozza, ha bármilyen szép cél érdekében inkorrekten járunk el.
üdv:
r.m.

Kapcsolódó cikkek

Privátbankár Európai KKV-hét Brüsszel Center Bee Group Hungary Kft.