2012. április 20. 16:53 | Kriston László

ÖKO-GDP

Egy megtermelt dollárból 41 cent a kár

2020-ig évente 300 milliárd dollárba kerülne, hogy megőrizzék a bioszféra genetikai gazdagságát, s ezzel az emberi életet támogató ökoszisztémák épségét, az élelmiszer- és ivóvíz-források bőségét, a gyógyszeralapanyagok tárházát. A kormányok azonban csak ennek tizedét költik környezetvédelmi és ökoszisztéma-megőrzési programokra.

A kormányok többsége továbbra is csalóka gazdasági mutatókkal végzi a dolgát, s nem veszi számításba az ökológiai értékek károsításának negatív hatásait. Az externáliák számosítása azonban durva felismerésekhez vezet.

A Környezetvédelmi Minisztériumok célkitűzései még mindig nem élveznek prioritást, s a BRIC-országokban használt gazdasági mutatók sem veszik figyelembe a környezeti károkat, melyek határt szabhat a növekedésnek a közeljövőben.

A Planet Under Pressure nevű konferencián a két nagy zászlós, Brazília és India GDP-jébe kötöttek bele a szakértők. Az 1990 és 2008 között elért 34 és 120 százalékos GDP-növekedés az ökotudatos közgazdászok szerint azért fest hamis képet, mert a termelés folytán 46 és 31 százalékkal csökkent a két ország természeti tőkéje – ez alatt a természeti erőforrások (erdők, folyók, talajvizek, fosszilis energiahordozók stb.) együttese értendő. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) részletes tanulmánya szerint, ha ezeket a kedvezőtlen ökológiai hatásokat is számosítják, a két ország vagyona csak 3 és 9 százalékkal nőtt.

Ha a kormányoknak fizetniük kellene a nemzetgazdaságuk által okozott környezeti károkért, minden egyes megtermelt 1 dollárból 41 centet elveszítenének, állítja az ENSZ egykori klíma-felelőse, Yvo de Boer, aki most tanácsadóként működik a KPMG-nél. 2002 és 2010 között az externáliák 11 iparágban 566 milliárd dollárról 854 milliárdra nőttek, jelentette a Reuters. Ez jóval meghaladja az infláció mértékét.

Tengernyi kár
Az évszázad végére 1980 milliárd dollárra taksálják az óceánokban emberi tevékenység által okozott kárt, ha nem fékezik meg a tengerek savasodását és az oxigénmentes ”halálzónák” kialakulását okozó üvegházgáz-kibocsátást, állítja jelentésében a Stockholm Environment Institute. (Mintegy 500 helyen található ilyen oxigénmentes halálzóna.) Az összeg a globális GDP 0,37 %-a. Ha sikerül 2,2 Celsius foknál megállítani a globális felmelegedést, a károk ”csak” 500 milliárd dollárt tennének ki.
 
Cikk nyomtatása
Megosztás:


A kártyás fizetés szolgáltatója:A kártyás fizetés szolgáltatója: