2011. július 25. 7:15 | klímablog/MTI
GMO ÉS MO.
Erősödik a vita: illúzió a GMO-mentes agrárium?
Tájékoztatást kapnak azok a gazdálkodók, akik növényállományuk megsemmisítéséről kaptak határozatot, hogy mit kell tenniük a határozatban foglaltak teljesítéséhez, állítja a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Kardeván Endre, a tárca élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón közölte: már több mint 5000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt kultúrákat.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) arra kérte a gazdákat, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával annak érdekében, hogy a génmódosított vetőmaggal érintett ültetvények megsemmisítésének végrehajtását nyomon lehessen követni.
A tájékoztatást azt követően tette közzé a szaktárca, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) július 20-án részletes ismertetőt jelentetett meg honlapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők eligazítására.
Eljárási szabályok
- A megsemmisítés nyomon követése érdekében a növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyvet vesznek fel a becsült termésről, valamint a puffer -azaz védő- távolságon belül (ez 400 méter) lévő kukoricaterület nagyságáról. Azonosítják az izolációs távolságon belül lévő kukoricaterületek tulajdonosait is.
- A jegyzőkönyv felvételekor a gazdálkodónak nyilatkoznia kell a megsemmisítés időpontjáról. Ez nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. A megsemmisítés időpontját a növényvédelmi felügyelő a jegyzőkönyvben rögzíti.
- A növény- és talajvédelmi igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.
- A GMO-val szennyezett növényállomány megsemmisítése betárcsázással, a szecska leszántásával vagy helyszíni erjesztéssel történhet. A területről a GMO-val szennyezett anyagot nem lehet elszállítani.
- Amennyiben a termelő a határozatban megjelölt időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor a gazdálkodó költségére az MgSzH -termésbecslés nélkül- semmisítteti meg.
- Az el nem vetett szennyezett vetőmagot vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának. Ezt jelezni kell a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának.
- A gazdálkodónak a megsemmisítésről értesítenie kell 15 napon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével.
A VM felhívta rá a figyelmet: egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-fajták köztermesztése, így fordulhat elő, hogy a Magyarországra beérkezett vetőmagok kis mértékben szennyeződhetnek GMO-val.
A magyarországi előállítású vetőmag esetén az előállító, más esetben pedig az első magyarországi forgalmazó felel azért, hogy a vetőmag mentes géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől.
GMO kontra Mo. (Magyarország): GMO-győzelmet jósol az akadémikus
"Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában", mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak.
A Somogyi Hírlap elektronikus oldalán megjelent írásban Horn úgy fogalmazott, "amit egyszer már világméretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan." Génszennyezéstől mentes növényeket kizárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben valamennyi állam deklarálná: génszennyezéstől mentes vetőmagot használ, véli a szakember, aki szerint "ez ma már elképzelhetetlen. Már csak azért sem, mert hazánkat körbeveszik a miénktől eltérő módon szabályozó országok, ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között."
A szóján bukik el a GMO-csatában az EU
"Hazánk helyzete (...) csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad" - mondta az akadémikus, magyarázatként hozzátéve: nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szorul, s ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat. Példaként említette Brazíliát, ahol elmondása szerint nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmiféle negatív hatása. "Irdatlan gyorsasággal fejlődik ez a technológia, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is" - hangsúlyozta Horn Péter.
- Miért nem szereti a külföldi tőke a hazai megújuló energiákat?
- Beszólt Barroso klímatudósa
- Együtt az egészséges munkahelyekért
- Gondolta volna? Évente 180 kiló ételt dobunk ki!
- Hatott a kampány: Amerikába viszi GMO-kísérleteit a BASF
- Mi legyen az évi 30 milliárd karbonforinttal?
- Klímavédelem génmódosítással: elnyelnék az összes füstünket
- Folytatódik az EU-Kína csörte
- Zöld megoldás: itt az "ügyvédszoftver”
- "Miért mi fizessük az EU-s gondokat?"
A 2011 évi őszi előadássorozat vezérvonala:
Biotechnológia: Genetikus módosítások a növényeknél - pro/kontra
http://vaciprogramok.blogspot.com/2011/09/2011-masodik-felev-eloadasai.html
Ebből egyelőre semmi nincs igazolva.
De toxinozott Font Sándor is egy jót a TV ben. Módosított génekkel dobálózott. Érdekes, szakembereket nem engednek nyilatkozni. Nem árulkodó?
Hogy lesz ekkora sárban kitárcsázva 5000? 20 000 ha kukorica? Sehogy.
Ön szerint mi a világpiaci ára a "GMO mentes" kukoricának?
Végre egy értelmes gondolat!
De semmi olyat nem írt, amit ne tudnék. Csak ilyen mélységekbe általában nem szokás egy rövid kommentben belemenni. Természetesen a rovar rezisztens GM növények mellett szóló érvek közül az egyik megfontolandó - hogy a beültetett gén által termelt fehérje fajspecifikus, elvileg más élőlényekre ártalmatlan, mert csak a kukoricamoly bélcsatornájában aktiválódik.
DE az ökotoxikológiai kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a nem célzott rovarokra is hatással van a Cry toxin - tehát mégsem fajspecifikus.
Az emberi egészségre való hatásai sem tisztázottak . Ön is azt írja, hogy "a GM növény levelével együtt elfogyasztotta a levélsejtek által termelt toxint" - tehát pontosan azt írja, amit én. És ugyanez igaz az emberre is, ha GM kukoricát fogyaszt. Az pedig, hogy a Cry toxin, melyet normális körülmények között nem fogyaszt az ember - milyen hatással van a szervezetre - nincs megnyugtatóan tisztázva. Pontosabban vannak olyan kutatási eredmények, melyek azt igazolják, hogy hatással van a májra, a vesére, az immunrendszerre...
A mostani magyarországi példa - a vetőmagelőállítók szándéka ellenére szennyeződött kukorica vetőmag - igazolja azt, hogy ha termesztésbe engedjük a GM növényeket, akkor lehetetlen elkerülni a szennyeződést, lehetetlen hosszú távon fenntartani a GM-mentes élelmiszertermelést.
Ezzel a felelősséggel kell szembenézni mindazoknak, akik a GM növények termesztése mellett érvelnek.
Maradjunk a bizonyosságoknál a "rovarölő szerével" kapcsolatban.
A Bt-toxin hatásmechanizmusa röviden a következő. Miután a rovar a GM növény levelével együtt elfogyasztotta a levélsejtek által termelt toxint is, a Cry fehérjét a középbélben lévő lúgos pH, valamint a proteázok aktiválják. E folyamat során a fehérje (pl. Cry1A 130 kDa) NH2 terminális feléből egy rovarölő hatású aktív fragmentum (65-70 kDa) keletkezik. A rovarfaj egyedeinek érzékenységét a Bt-toxinra az dönti el, hogy az aktív forma hozzá tud-e kapcsolódni a középbél (epitél) hámsejtjeinek receptorához vagy sem.
Azt hogy mennyire fajspecifikus is ez a hatásmechanizmus talán majd egy rövid ismeretszerzés után ön is megismerheti, feltéve ha sikerült az érdeklődését felkeltenem...
Annak örülök hogy a további téveszmeismertetéstől tartózkodott...
Kérem lapozzon mélyebbre a tudományos publikációkban.
Mi is történik azzal a kukoricamollyal?
Másrészt mintha a ""rovarölő szert" nem akarná igazolni már ebben a light verzióban sem. Ilyen felkészületlenül nehezen menne át egy élettan szigorlaton...
Furcsának hathat ám szakemberek számára a tudományos csengésű halandzsa. Csak óvatosan!
A GMO (genetically modified onrganism) genetikailag módosított szervezetet jelent.
A hírekben szereplő genetikailag módosított (GM) kukoricába egy baktériumból származó gént ültettek biotechnológiai eljárással. Az Európai Unióban engedélyezett, de Magyarországon és más európai országokban is tiltott MON 810-es ún Bt kukorica esetében a kukoricamoly betegségét okozó Bacillus thuringiensis nevű baktériumból azt a gént ültetik a kukoricába, mely a kukoricamolyt elpusztító Cry toxint (toxin=méreg) termeli. Ezzel azt érik el, hogy a kukorica minden sejtje termeli ezt a rovarölő mérget., így ha a kukoricamoly eszik belőle - elpusztul.
Ezeknek a módosított génállományú növényeknek a természetre és az emberi egészségre gyakorolt hatása még nincs megnyugtatóan tisztázva, illetve vannak olyan tudományos eredmények, melyek káros hatásokat mutatnak.
". Pl. a kukorica esetében egy baktérium rovarölőszert termelő génjének beültetése. "
természetesen vagy magyarul nem tud, vagy hazudik, nincs "rovarölő szert" termelő gén. Amire ön gondolhat az nem képes rovart ölni.
Értsük úgy, hogy a magyar akadémikus Magyarország ellendrukkere?
A "génmentes pozíció" kifejezés - katasztrofális szakmai baki... a gének ugyanis minden élő szervezet minden sejtjében ott vannak. A gének szabályozzák az élő rendszerek működését. Nélkülük nem lenne élet... Amiről a GMO esetében beszélünk, az génmódosítás - egy idegen faj génjének beültetése - az adott élőlény génállományába. Pl. a kukorica esetében egy baktérium rovarölőszert termelő génjének beültetése. Ezt a rovalölőszert termelő gént találták most meg a kukoricában.
A GM növények terjedésére vonatkozóan a "megállíthatatlan" jelző éppen Európára nem igaz, pontosabban az ellenkezője igaz. Az egyetlen engedélyezett kukorica fajtára (MON 810) más országukkal együtt Európa legnagyobb kukoricatermelő országa Franciaország is moratóriumot (tilalmat) vezetett be, és még azokban az országokban sem termelik, ahol a kormány nem tiltja, mint például Belgiumban. Ennek a GM kukoricának piaci előnye nincs - hátránya annál inkább.
Horn Péter szerint "Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad" Kérdés, hogy mihez képest? Európában eddig sem volt tilos GMO-s élelmiszereket árulni, de kötelező a jelölés, így a vásárló dönthet. Az európai fogyasztók többsége elutasítja a GMO-s élelmiszert, ezért a legtöbb kereskedő GMO mentességi nyilatkozatot kér a nyersanyagokhoz. Ezt a nyilatkozatot csak GMO mentes országban adhatjuk ki költséges laboratóriumi vizsgálatok nélkül. Így tehát a magyar kormánynak teljes mértékben igaza van, amikor mindent megtesz a mentesség fenntartásáért.
Horn Péter a szójáról is nyilatkozik, mint megkerülhetetlenről –ezzel szemben az igazság az, hogy EU-ban egyáltalán nincs termesztésre engedélyezett GM szója fajta. Az, hogy a Dél-Amerikából importált GM szóját lenyomják a torkunkon – sok mindent elmond a GM lobbiról. Ideje ezen is elgondolkodni, hogy egyre kevésbé vagyunk urai a saját életünknek. A brazil gazda és a pénzéhes kereskedő dönti el, hogy mit ehetünk. Eszi, nem eszi, nem kap mást! Nem kéne végre felébredni?