HASZNOS BEFEKTETÉSEK

Közösségi bankok: fair pénzügyek

Miközben a politika és a média is többnyire a globális válságra fókuszál, vannak, akik szerint a szegénység és a klímaváltozás hosszú távon károsabb következményekkel jár a világra nézve. Néhány alternatív pénzintézet is ezt vallja.

Sok szó esik 2008 ősze óta a bankok megregulázásáról, a pénzintézetek felelős működéséről. Többségüket ugyanis csak a saját profitja érdekli, és ez határozza meg betétgyűjtési és pénzkihelyezési politikájukat. A válság azonban megmutatta: ez a filozófia káros. Sőt az is kiderült, a mindenek feletti profitmaximalizálási szándék hosszú távon nem fenntartható.

Lehet másképp

Mégis, ha a szokásostól eltérő banki stratégiáról hallunk, inkább a kétkedés kerekedik felül legtöbbünkben. Pedig Európában számos olyan bank van, amely nem a hagyományos modell szerint működik. A közösségi vagy zöld, esetleg alternatív - ki hogy nevezi - pénzintézet betétesei pénzéből a társadalom számára hasznos beruházásokat igyekszik finanszírozni. A betétes tudja, hogy a bankja mibe és mennyit invesztál, és mekkora az abból származó nyeresége. Arra is van példa, hogy az ügyfél maga dönti el, mire fordítsa a bank a rajta realizált nyereség bizonyos százalékát.

A fenntartható világot középpontba állító bank sikerének egyik titka a kellően érett társadalom és gazdaság: ahol fontos az emberek számára, hogy beleszóljanak környezetük alakulásába, s vannak olyan fenntartható projektek, amelyek támogatása beleillik a bank filozófiájába. Ezek a Nyugat-Európában évtizedek óta létező intézmények elsősorban a lokális gazdaság működésére koncentrálnak, és nyereségesek maradtak a globális gazdasági válság időszakában is. Állami pénzügyi segélycsomagot pedig egyik országban sem igényeltek.

Vajon van-e olyan ember, aki a piaci kamat egy részével is megelégszik annak érdekében, hogy egy szerinte is támogatandó projektet minél olcsóbban lehessen finanszírozni? Vajon reális-e azt feltételezni, hogy a világ elérte azt a tudati állapotot, amikor a saját hasznunkhoz hozzá tudjuk adni a társadalom szintjén elért nyereséget, és a kettő eredőjét tartjuk hozamnak? Van-e olyan becsületes bankár, aki számára a pénz nem cél, csupán eszköz? Vagy a fenntartható bank csupán divatos hívószó, jó marketingfogás?

Marketingnek sem rossz

A nemzetközi példák szerint a felelős viselkedés hosszú távon kifizetődő stratégia lehet egy bank számára is. Az elkövetkező hónapokban kiderülhet, hogy Magyarországra is igaz-e az állítás. A 70 százalékban hazai és 30 százalékban a spanyol takarékbank tulajdonában lévő HBW Express ugyanis MagNet néven közösségi bankként működik tovább. Az igazgatóság elnöke, Fáy Zsolt az elindulást bejelentő sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy egyre szélesebb az a tudatos vásárlói réteg, amely banki ügyfélként is érzékeny a fenntarthatóság kérdéseire, és fontos számára, hogy a megtakarításából milyen programok valósulnak meg. Salamon János vezérigazgató pedig úgy vélekedett, hogy akár a pénzügyi válság is elkerülhető lett volna, ha több hasonló elven működő pénzintézet lenne a világon.

Kérdés, lesz-e elegendő betétes, aki a hozam maximalizálása helyett a finanszírozott célt helyezi előtérbe, illetve van-e kellő számú zöld cég vagy projekt, amely megfelelő üzleti tervvel és elegendő saját erővel rendelkezik ahhoz, hogy finanszírozni lehessen. A veszteség ugyanis nem fenntartható a közösségi bank számára sem.

Nem tündérmese

● Hollandiában egy év alatt több mint 50 ezer fővel növelte ügyfelei számát a 2009-ben „Az év fenntartható bankja” címet elnyert Triodos Bank, kihelyezett kölcsönei összegét 31 százalékkal 1,7 milliárd euróra bővítette, idei tervei pedig ennél is ambiciózusabb növekedést céloznak meg. Az 1980-ban alapított, kizárólag fenntartható szervezeteket finanszírozó pénzintézet eddig 275 megújulóenergia-projektet finanszírozott Európában, amelyek mára 950 megawatt tiszta zöldenergia-kapacitást hoztak létre. A 175 szélkerékfarm, 85 napelemtelep és számtalan kisebb biomassza- és hidroprojekt körülbelül évi 2,25 milliárd kilowattóra elektromos áramot termel, ami hozzávetőleg 630 ezer európai háztartás fogyasztását fedezi. A bank által kihelyezett pénzek több mint 800 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától mentik meg évente a Földet.

● Németország első szociális és ökobankja, az 1974-ben létrehozott GLS Gemeinschaftsbank eG ma 6500 projektet vagy vállalkozást – független iskolákat, óvodákat, biofarmokat vagy a munkanélküliség problémáját enyhítő terveket – finanszíroz, kizárólag olyan kulturális, szociális és ökológiai programokat, amelyek kreatív válaszokat adnak a társadalmat érő kihívásokra. Számos ügyfele olyannyira felelős, hogy valóban megelégszik a piacinál alacsonyabb kamattal: ez mindössze a kölcsön adminisztrációs költsége, ami tavaly például évi 3,4 százalékot jelentett.

● Spanyolország egyik legismertebb hasonló intézménye, a Caja Navarra nemcsak hitelt nyújt bizonyos cégeknek, hanem éves nyeresége 30 százalékáig támogatja is a bank menedzsmentje által előre meghatározott szociális célok megvalósulását. A profithányad felhasználásáról pedig az ügyfelek határoznak: ők döntik el, hogy melyik szervezet melyik programját támogassa a bank az adott évben: a kritériumoknak megfelelő bármely kezdeményezés a világban felkerülhet a támogathatók listájára. A katalógusban ma 3600 szociális projekt szerepel, és a szám évről évre nő a fejlődő és átmeneti gazdaságú országokban felbukkanó újabb és újabb problémák révén.

● Magyarország első közösségi bankja, a MagNet betétekből finanszírozható céljai között jelenleg a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, a munkahelyteremtés, a K+F, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a kultúra és oktatás szerepel. A kínált másik konstrukció keretében a betétes a hitelfelvevő céget határozhatja meg (egyelőre csak egy szerepel a lehetőségek között). A betétekre 0,5 és a mindenkori jegybanki alapkamat mínusz 0,25 százalék (ez augusztusban 5 százalék volt) közötti éves hozamot kínál. A betétesen múlik, hogy milyen kamattal és céllal helyezi el a pénzét. A bank kötelezettséget vállal arra, hogy az átlagos betéti kamatra 3 százalékos marzsot tesz, és azon az áron folyósítja a hitelét. A bank az ügyfélspecifikus kockázat alapján további felárat is felszámolhat. A hitelt felvevő ki van téve annak is, hogy negyedévente módosul a folyósított kölcsön ára: a betétes ugyanis háromhavonta jelentést kap arról, hogy a finanszírozott projekt hogyan halad, és ekkor módosíthatja hozamelvárását is. A Caja Navarra modelljéhez hasonlóan bevezették a Közösségi Adományozási Programot is: az éves nyereség 10 százalékának erejéig az ügyfelek választják majd ki, hogy a bank kiknek adja a rájuk eső nyereséghányadot.

Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá