Még sosem volt ilyen szomjas a bolygó

2015. március 22. vasárnap - 07:30 / kfarkas
  •    

Kifogyunk a tiszta vízből – figyelmeztet az ENSZ legfrissebb jelentése. Miközben több mint hétszázmillió ember még mindig nem jut ivóvízhez, elképesztő pazarlás folyik ott is, ahol néhány éven belül ellátási problémák jelentkezhetnek.

A figyelmeztetés egyértelmű, amelyet az ENSZ szakértői megfogalmaztak aktuális jelentésükben. „A bolygó még sosem volt ilyen szomjaa” – áll az Új-Delhiben, a Víz Világnapja alkalmából kiadott „World Water Development Report 2015” című jelentésben. A kutatók szerint ugyanis lenne elegendő ivóvíz a Föld népességének ellátáshoz, ám ehhez alapvető változtatásokat kellene bevezetni a mezőgazdaságban és komoly lépéseket kellene tenni a víz tisztaságának megőrzéséhez.

A jelentés szerint ugyanis ha nem történnek komoly reformok a fenntartható vízgazdálkodás irányában, 2030-ra negyven százalékkal több ivóvízre lenne szüksége a bolygó lakosainak annál, mint amennyi természetes körülmények között képződik, a világ legtöbb régiójában már meghaladtuk azt a bűvös pontot, amikor a természetes körforgás még képes pótolni az emberek által elhasznált, vagy beszennyezett édesvizet. Bolygónk ugyan gazdag vízkészletekkel rendelkezik, – a Föld felszínének 76 százalékát víz borítja – azonban ennek csak alig 4 százaléka édesvíz, ráadásul ennek a az elenyésző mennyiségnek több mint 70 százaléka a sarki jégsapkákban található. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk korábban Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.)

A legkomolyabb problémát a lakosság gyarapodása jelenti: a számítások szerint a jelenlegi 7,3 milliárdos népesség 2050-re 9,6 milliárdra nő, a népszaporulat ráadásul azokban a régiókban nő robbanásszerűen, amelyekben már most is gondot jelent az ivóvíz, mint Afrika sivatagi területei, a Közel-Kelet, illetve Dél- és Latin-Amerika nagyvárosi körzetei, mint Mexikóváros, Sao Paolo, vagy Rio de Janeiro. A két brazil nagyváros egyes részeiben már most korlátozzák a fogyasztást, hogy elkerüljék a rendszer teljes összeomlását. A még fennmaradó ivóvízkészleteket pedig ipari szennyezés és a mezőgazdaságból származó műtrágyák szennyezése fenyegeti.

Jönnek a vízháborúk?
Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat.

A világ lakossága felének ivóvízellátása még mindig a talajvíztől függ, ezt az értékes erőforrás viszont veszélyben van: a talajvízkészlet mintegy húsz százaléka a túlhasználat miatt veszélyben van. Mindeközben az ENSZ szakértőinek becslése szerint a Föld lakosságának egytizede, mintegy 770 millió ember még mindig nem jut tiszta ivóvízhez. És ez már komoly előrelépés: néhány évvel ezelőtt még több mint egymilliárd ember szűkölködött a legértékesebb erőforrásunkban.  Az UNICEF adatai szerint azonban még mindig naponta ezer gyermek veszti életét a szennyezett ivóvíz okozta betegségek miatt, 90 százalékuk Ázsiában és Afrika szubszaharai részén. Mint a Piac&Profit korábban megírta, a világ számos területén már most súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés ugyanis nem ismer határokat.

Mindeközben elképesztő pazarlás folyik: az Egyesült Államok polgárainak fejenkénti éves vízfogyasztása meghaladja a 2700 köbmétert, míg ugyanez Bangladesben nem éri el a 800 köbmétert. (Magyarországon ez 1385 köbméter, ami 9 ezer csurig töltött fürdőkádnak felel meg.) A legnagyobb fogyasztó az ipar és a mezőgazdaság, amelyek a teljes vízhasználat 70 százalékát jelentik. Az Egyesült Államok nyugati államaiban, Nevadában (Las Vegas) és Kalifornia államban (Los Angeles) annak ellenére nem történtek komoly intézkedések, hogy a vízkészletek 20 éve csökkennek, és az elkövetkező években komoly ellátási problémákkal kell szembenézni. Ám még mindig ivóvizet használnak az autómosáshoz, öntözéshez. Az ENSZ jelentése szerint a legfontosabb lépést a vízhasználati díjak drasztikus emelése jelentené, hogy a gazdagabb háztartások, az ipar és a mezőgazdaság pazarlását visszafogják.

A VÍZ VILÁGNAPJA
Az ENSZ-közgyűlés az 1992-ben döntött megtartásáról. A Földön több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a “Víz az életért” cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a tiszta vizet nélkülözők több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. Az ENSZ a 2013-as évet a vízügyi együttműködés nemzetközi évének nyilvánította. Magyarország idén októberében az ENSZ tagállamainak, intézményeinek és valamennyi érintett gazdasági és társadalmi szereplő részvételével szervez nemzetközi víz konferenciát.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor