Nézze meg a saját ökológiai lábnyomát!

Az ökológiai lábnyom a természeti erőforrások igénybevételét és az életmódunk által az ökoszisztémára nehezedő nyomást (szennyezést) fejezi ki számértékekben. Az érthetőség kedvéért gyakran ennek egyszerűsítettebb változatát emlegetik, a széndioxid-lábnyomunkat (carbon footprint). Ez rendszerint a kibocsátott mérges-gázok széndioxidba átszámított egyenértékét jelenti.

Biológiai zsákutcába jutunk

Az ökológiai lábnyom a termőföldterületre, tengerre és légtérre vonatkozik, amely ahhoz szükséges, hogy az emberiség természeti erőforrásigényét megteremtse és az elhasználásával előálló szennyezést feldolgozza, elnyelje.

2005-ben az emberiség ökológiai lábnyomát 1,3 bolygóra becsülték - ez annyit jelent, hogy a kelleténél 1,3-szor nagyobb sebességgel vesszük igénybe az ökoszisztéma rendszereit, vagyis kimerítjük a megújuló természeti erőforrásokat, amivel biológiai zsákutcába jutunk. 1,3 bolygó kellene ahhoz, hogy jelenlegi fogyasztási szintünket fenntartható módon fedezni tudja a bioszféra. De vajon az egyén hogyan járul hozzá az ökoszisztéma ilyen szintű roncsolásához?

Miből áll az ön ökológiai lábnyoma?

Nemcsak az országok, iparágak, vállalatok vagy egyes termékek ökológiai és szén-lábnyomát mérik, de az egyénét is. Tudósok tételesen kiszámították, hogy egy nyugati átlagember lábnyoma milyen elemekből áll. Az egyén és fogyasztása (consumption) által az ökoszisztémára nehezedő lábnyomunk a következőképpen oszlik meg:

• Üzemanyag, földgáz, szén: 15 %
• Szabadidős tevékenységek: 14 %
• Áramfogyasztás: 12 %
• Közműszolgáltatás: 12 %
• Magántulajdonú gépjármű használata: 10 %
• Háztartás (bútor és építkezés): 9 %
• Az autó legyártásának CO2-vonzata: 7 %
• Vakációs repülőutak: 6 %
• Étel és ital: 5 %
• Ruhák és használati tárgyak: 4 %
• Tömegközlekedés: 3 %
• Pénzügyi szolgáltatások: 3 %