Ökoszisztémák: mennyit ér a “természeti tőke”?

A gazdasági tevékenységről meglehetősen egyoldalú képet adó mérték, a GDP (bruttó hazai termék) és a GNP (bruttó nemzeti termék) spektrumának bővítésére tett lépések egyike ez. A gazdasági indikátorok a termelést, a fogyasztást, az adóztatást, stb. mérik, de a környezeti terhelést nem. A zöldek régóta hangoztatják, hogy az ökoszisztémák elvesztését és használatát szintén fel kell tüntetni. Csak a bioszféra elemeinek beárazásával szankcionálható kellő mértékű tarifákkal (pl. emisszió kvóták) vagy pénzbüntetéssel a természet szennyezése - ami tulajdonképpen elengedhetetlen velejárója mindenfajta gazdasági tevékenységnek. (Bruttó nemzeti boldogsággal bővült az országok hivatalos fejlettségi mutatóinak tárháza Bhutánnak köszönhetően. A mutató használata nem kötelező.)

Egyelőre nincs egységes metodikája, illetve globális sztenderdje az "ökokönyvelésnek", de több országban próbálkoztak már ilyesfajta számításokkal az elmúlt két évtizedben. A brit környezetvédelmi miniszter egy példát hozott fel a Reuters tudósítójának: ha a méhek nem poroznák be a virágokat, az 633 millió dollár értékű terméstől, illetve üzleti tevékenységtől fosztaná meg az Egyesült Királyság nemzetgazdaságát, pontosabban ennyire kerülne, hogy más módszerekkel helyettesítsék be ezt a természeti folyamatot. Londonban kormányzati bizottságot állítanak fel az ökoszisztémák szolgáltatásinak felbecslésére, és az eredményeket a Statisztikai Hivatal integrálni fogja az által kezelt adattömegbe. (Fotó: sxc)