PERMAFROST

Rémes jövőkép: megállíthatatlan a globális felmelegedés?

Az északi félteke mintegy negyedét permafrost, vagyis állandó jelleggel fagyott talaj borítja. Alaszka és az orosz tundra az emberi civilizáció előtt megkötött karbont rejt magában - fagyott formában. Ahogy tovább növekszik bolygónk légkörének hőmérséklete, az úgynevezett permafrost is megolvad, és a széndioxidnál huszonötször(!) erősebb üvegházgázt ereszt ki magából. Metánt.

Amikor a fagyott területek megolvadnak, az organikus hordalékból rendszerint széndioxid jön létre és kerül a levegőbe, ahogy a baktériumok lebontják ezeket az anyagokat. Ott azonban, ahol oxigénhiány lép fel, mint például a vizes területeken -folyóknál, tavaknál, lápoknál- a CO²helyett metán keletkezik a metanogén baktériumok tevékenysége révén.

Charles Tarnocai kanadai tudós 2009-es számítása szerint az északi félteke 1,7 trillió tonna karbont rejt magában, ennek 88 százaléka a permafrostban lapul megfagyva. Az említett mennyiség két és félszerese annak, amennyi karbon a légkörünkben található! Jóval magasabb ez becslés, mint amivel a tudósok dolgoztak. Vagyis az egész éghajlat-változási szcenáriót újra kell gondolni. Ha elindul az olvadás, e felszabaduló metán-mennyiségnek óriási szerepe lesz, felgyorsítja a globális felmelegedés.

felmelegedés, klímaváltozás, üvegházhatás, co2

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium és az EU egyaránt előre bocsátotta, hogy növelni fogja az anyagi keretet, melyet a permafrost, s a Föld klímaszabályozó folyamataira gyakorolt hatásának tanulmányozására szán. A tudomány ez irányú ismeretei ugyanis meglehetősen hiányosak. A New York Times szerint a NASA is tervbe vette, hogy bővíti permafrost-kutatási projektjét. Annyit tudni, hogy a metán huszonötször erősebb üvegház-hatású, mint a széndioxid. Vagyis olyan ágensről van szó, mely a klímajövőnket kalkuláló jövőképekben súlyozottan fontos, még ha eddig kevés figyelmet szenteltek is neki.

Cikkünk következő részében azt vizsgáljuk, milyen jóslatok, jövő-szcenáriók láttak napvilágot a felolvadt permafrost klimatikus hatásáról - látogasson el honlapunkra holnap is.

A permafrost keletkezése

Az ősi karbon fűben és levelekben őrződik, melyek a jeges talajba merültek az évezredek során. Mivel Észak-Amerika és Szibéria egyes tájait nem fedték erdőségek, a legutóbbi jégkorszak erős szelei szabadon fújták az avart és a természet egyéb hordalékait. A szelek és folyók által ide-odasöpört hordalék leülepedett, maga alá temetve az állati tetemeket, gyökereket, valamint a talajon kikelő zuzmókat, füveket, leveleket, kisebb bokrokat, melyek fotoszintézist végző zöld növényekként karbont kötöttek meg belsejükben. E megfagyott növényi törmelék-rétegek alkotják a perfamfrost anyagát.

Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá

1. oldal

Rumata

2012. március 26. 9:34

Egyszerű tévedés, hogy a metán egy erős üvegházhatású gáz volna.
A metán csak egy keskeny sávban mutat elnyelést.
Ráadásul ez a sáv a földfelszín által kisugárzott spektrum szélén van, ahol az üvegházhatás 95%-át adó vízgőz elnyelése már egyébként is jelentős.
Tehát még extrém nagy metánmennyiség sem tudna a földi klímára kimutatható mértékben hatni.
A cikkből pedig kiderül, hogy a szibériai permafrost metántartalma mégcsak nem is extrém nagy.

Kun

2011. december 27. 18:12

Ez már évek óta ismert, nem újdonság csak itt

Geokopasz

2011. december 27. 18:04

Tisztelt Kriston László!
Miért nem lehet magyarul írni? A karbon az magyarul szén.
Azt is írja, hogy a karbont (szenet) fagyott formában tartalmazza a permafrost. Ennek sok értelme nincs, mert ritkán látunk olvadt szenet.
Az említett karbon (szén) nagyobb része nyilván nem szilárd szén formájában, hanem vegyületekben van jelen, ennek egy bizonyos hányada metán.
A jövőkép e fenti pontatlanságok ellenére is ijesztő, de máskor legyen szíves pontosan írni (vagy fordítani).

Kellóné M. Márta

2011. december 27. 18:04

Hát.....,...elég szomorú....

Kapcsolódó cikkek

Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:

Anti-spam kód*:
	Hozzászólás elküldése