2011. november 25. 12:05 | PP Konferenciaközpont
kulcsszavak:fenntarthatósági csúcs, hr, konferencia, fenntarthatóság, munkahely
KONFERENCIA
Tényleg a munkahely okozza a stresszt?
Magyarország versenyelőnye elsősorban a munkavállalóiban van. Amikor egyre nagyobb munkaterheket rónak rájuk és egyre dinamikusabb, ismeretlenebb piaci körülmények között kell érvényesülniük, különösen fontos a lelki egészségük. Ennek ápolását célzó tréningekre, képzésekre, programokra pedig a munkáltatónak kell áldoznia a HR-keretéből -hangzott el a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011. HR szakmai fórumán.
A kkv-knál, ahol a HR általában a cégvezető egy személyben maga, a vezetőképzés a leghatékonyabb eszköz. "Mert a vezető egy bizonyos korban megszerzett szaktudással irányít, de a világ közben folyamatosan változik", mondta Belasics Edit, az Emberi Oldal Kft. ügyvezetője a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011. HR szakmai fórumán. A szakember a Fűzfői Papírfeldolgozó éléről váltott a HR-oldalra.
Elindult ugyan az öngondoskodásnak egyfajta mozgalma, hogy az emberek igyekeznek gondot fordítani egészségük és szellemi erőnlétük megőrzésére, de a jelenség korántsem egyetemes, mondta Szűts Ildikó, az OTP kommunikációs igazgatója, az Országos Humán Menedzsment Egyesület elnöke.
Stressz
A hazai munkakörnyezet nem éppen szívderítő (lásd a keretes listát). "A munkavállalók gyakran okolják munkahelyüket a bennük fellépő stresszért, de csak az esetek 10-20 százalékában jogos ez", mondta Bokor Petra, az Acala Tanácsadó Kft. pszichológiai tanácsadója. A fennmaradó 80-90 százalékban "a konfliktusok gyökere a személyiségfejlődésünkből ered. A munkahely senkit nem tesz neurotikussá. De a meglévő neurózist súlyosbíthatja, felszínre hozhatja".
A neurózis alapja, hogy az ember szorong. Nem vállalja véleményét, nem fejti ki képességét, vagyis optimális munkaerő sem tud lenni. A jövőnk, rohanó életvitelünk nem kecsegtet problémátlan helyzettel: a WHO szerint 2020-ra a depresszió lesz a 2. legnagyobb munkateherbírás-csökkenést okozó kór.
Mentálhigiéné: megtérülő befektetés
Vannak rá számítások, hogy a munkavállalók feljavított közérzete, teherbíró képessége milyen előnyökkel jár az őket foglalkoztató cég számára.
Az amerikai Austin városában a metróvállalatnál 4 éven át tartott a mentálhigiénés program, melynek következtében 25 százalékkal csökkentek a hiányzások és a táppénz-költségeket is sikerült mérsékelni. Minden egyes lelki közérzetre költött dollárra 3,27 dollárnyi megtakarítás jutott az orvosi költségek terén, és további 2,73 dolláros megtakarítás a hiányzásból fakadó pluszköltségeknél.
Tavaly a TÁMOP keretében mentálhigiénés programokra is írtak ki pályázatok, és túljelentkezés volt, mondta Bokor Petra. A nézőtér soraiban ülő egyik hallgató hozzátette: nem csoda, hiszen mindössze 20 millió forint összértékű volt a pályázat.
"A dolgozók olyan döntésekkel tudnak azonosulni, melyek kidolgozásába bevonták őket. Amikor együtt többen dolgozunk, 1+1 nem 2, hanem sokkal több.", mondta Belasics Edit.
Motiváltság
A motivációt a kihívás tartja fenn. Vagyis a tartalmas munkafeladat. A fiatalabb munkavállalók megérintése és motiválása nem megy a régi módszerekkel. "Máshogy kell kezelni a X, az Y, a Z-generációt", mondta Szűts Ildikó. Ezzel a legmesszebbmenőbben egyetértett Berey Edit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, ahol az átlagéletkor 35 év. "Az érzelmi intelligencia (EQ) fontos része az emberekkel való foglalkozásnak, különben beleérzés, átérzés nélkül hogyan tudnám megismerni a munkavállalók problémáit és közvetíteni azokat a cégvezetés felé", mondta Berey Edit NFÜ elnöki tanácsadó.
Berey a Hungexpo privatizálásánál első kézből szerzett tapasztalatot arról, mivel jár egy vállalat teljes állományának átállítása egy teljesen új cégkultúrára és mentalitásra. "Két évbe telt a paradigmaváltás, hihetetlenül sok kommunikációt igényelt. Minden eszközt bevetettünk: tréningek, céges újságok, szemináriumok, sportrendezvények."
Lojalitás: ki iránt?
Érdekes dilemma, hogy a vállalatok elvárják, az irodán kívül, a magánéletben is a cég presztízsének megfelelő viselkedést tanúsítsanak a dolgozók - holott etikai kódexükben rendszerint benne foglaltatik, hogy a munkaidőn túl nem lehetnek elvárásokkal munkavállalóik felé, mondta Szűts Ildikó. Ma az emberek "a szakmájuk felé vannak lojalitással, nem a szervezet felé".
Vizsgálatok kimutatták, hogy a nők akkor váltanak inkább munkahelyet, ha nem szeretik, ahol dolgoznak, míg a férfiak akkor, ha nem látnak előreléptetési, feljebblépési lehetőséget, mondta Szűts Ildikó.
Pelyhe Zsuzsanna, a Hunguest Hotels értékesítési ágazatától úgy látja, a HR révén elért személyiségváltozás az élet más területeire is rányomja bélyegét, nemcsak a szakmaira. Szerinte kulcsfontosságú lenne, hogy már az oktatásban is megjelenjen az a fajta önfejlesztés, ami segít a felnőtt-életben. "A konfliktuskezelést, az önismeretet, a kommunikációt már az iskolában kellene tanítani".
"Ne sikeres akarj lenni, hanem értékes", idézte zárásként Einstein mondását Szűcs Ildikó.
- Mire lesz energiánk?
- Akkor is két Föld kéne, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok
- Hipertérugrás a fenntarthatóságért?
- Ideje máshogy gondolkodni!
- A davosi csúcs is zöldül: vízenergia és öko-limuzinok
- Európai díjra pályáznak a magyar cégek
- Hogyan lehet egészséges egy város?
- Rangsorolják a magyar városokat
- Lezárult a vita
- Digitális könyv Di Caprioval és Gorbacsovval




Képgaléria megtekintése













Emberszámba kéne venni a munkáltatóknak a munkavállalókat, nem holmi senkinek nézni, meg rajtuk levezetni a cég miatt felhalmozódott dührohamokat!
Meg kellene fizetni a munkavállalókat rendesen, nem holmi 12 órás napi munka mellett minimálbérrel kiszúrni a szemét szerencsétleneknek (és a hétvégi munkáról még nem is beszéltem).