Jöhetnek a GMO állatok

2018. január 06. szombat - 10:09 / Kriston László
  •    

A CRISPR génszerkesztő technológia által lehetővé vált, hogy az állatfajok egyes tulajdonságai gyakrabban forduljanak elő a populációban, vagyis nagyobb számban öröklődjenek. A tulajdonságok effajta felerősítése akár invazív fajjá erősíthet egy-egy állatfajt, s egész ökoszisztémákon érződhet ennek hatása. Akár kormányok is pereskedhetnek egymással emiatt.

Az új-zélandi University of Otago és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói olyan génfelerősítési (gene drive) lehetőséget vizsgálnak, melynek révén egy-egy tulajdonság több egyedben öröklődne, ezért felerősödne egy állatfaj populációjában. Ezzel fékezhető lenne olyan fajok létszámának fogyatkozása, amelyek már a kihalás szélére sodródtak. A veszélybe került fajoknál az átvivők által terjesztett (vector-borne) betegségek elleni védekezésüket is hatékonyabbá tehetnék egyes génvariánsok gyakoribbá tételével a populációban. A patkány-, egér-, menyét- és oposszumpopuláció csökkentése, illetve elnyomása érdekében is bevethetnék a CRISPR-technológiával végzett génszerkesztést.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Veszélyek

Szakértők fontolóra vették Új-Zélandon, hogy a vadon élő állatvilág kontrollálására bevetnék ezt a módszert, ám az idea nagy vitát kavart tudományos körökben. A módszer ugyanis azt a veszélyt hordozza magában, hogy túlszaporodik a módosított állatfaj, vagyis invazívvá válik, és kiszorít más fajokat az élőhelyéből, sőt még terjeszkedik is. Olyan ez, mint az időjárásba való beavatkozás. Kormányok ugorhatnak egymásnak, és perelhetnek szomszédos vagy távolibb országokat, amiért olyan ökológiai folyamatokat indítottak el, amelyek károsan hatnak a saját államhatáraikon belüli természeti környezetre.

Környezeti bűnözés fenyegeti Európa vadvilágát
Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research ma publikált jelentésében arra figyelmeztet, hogy az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a medvékre, farkasokra és hiúzokra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna–Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét.

Kételyek

A módszer ellenzői és a támogatói között középen elhelyezkedők úgy tartják, hasznos lehet a módszer, de csakis átfogó, széles körű laboratóriumi hatástanulmányok elvégzése után. A koncepcióval félig szimpatizálók is azt állítják, hogy minden esetben bizonyára nem lesz alkalmazható a CRISPR. Az eddigi kísérletek alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy a génmódosítás hatása 3-5 év után mutatkozik meg a tekintetben, hogy egy-egy állatfaj populációjának viselkedése miként változik, illetve mennyire szorít ki más állatfajokkal a környezetéből.

A módszer kritikusai attól tartanak, hogy még addigra sem születnek meg nemzetközi szinten olyan megállapodások, melyek szabályoznak a CRISPR használatát. Ha a jogrend nem alkalmazkodik az új ökológiai helyzethez, az könnyen azt vonhatja maga után, hogy országok esnek egymásnak, amiért egyikőjük belterületén elszaporodtak a medvék, az egerek vagy ki tudja milyen más állatfaj, és átjárnak a határon tönkretenni terméseket, ökológiai értékeket vagy akár ingatlanokat.

(Futurism)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor