Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés

2017. július 22. szombat - 10:01 / KlimaBlogger
  •    

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

A Mission 2020 nevű felhívás egyik kitalálója Christiana Figueres, aki 2010 és 2016 között az ENSZ első számú klímafelelőse volt és a párizsi klímaegyezmény megalkotásához vezető folyamat és politikai egyeztetés kulcsfigurája.

Már elfüstöltük

A bökkenő az, hogy kieregettük már a földi atmoszférába azt a mennyiségű üvegházgázt, amivel ez az 1,5 Celsius fokos felmelegedés még tartható.

1,5 vagy 2 Celsius fok?
A párizsi klímaegyezményről a sajtóban megjelenő írások mindig azt emlegetik, hogy annak célja a globális felmelegedés megfékezése 2 Celsius foknál (az ipari forradalom előtti klímához képest). Holott az igazság az, hogy a megállapodás a “2 Celsius foknál jóval alacsonyabb” (well below) felmelegedést tűzött ki megvalósítandó célként.

Ha kivonjuk ebből a megengedhető mennyiségből a történelmi emissziót, akkor csekélyke “karbon kreditünk” marad: kb. 150-1050 gigatonna. (Sokféle kalkulációs módszer létezik az ÜHG-emisszió klímára gyakorolt hatásainak kalkulálására, ezért a széles mezsgye. Valószínű, hogy az igazság valahol középen, 600 gigatonnánál lehet.)

Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség, a világgazdaság éves emissziója 41 gigatonna, akkor láthatjuk, hogy mennyire a karbonkorszak végén kellene járnunk. Kellene. Abban a fázisban, amikor már nagyon is küszöbön van a karbonmentes gazdasági működés. Persze közel sem tartunk még itt.

A 150 felhasználható, kifüstölhető gigatonnát alapul véve, nem több mint 4 évünk maradt, hogy a jelenlegi szinten füstöljünk még. Ha a becsült 150 és 1050 gigatonnás mezsgye legvalószínűbb középutját nézzük (kb. 600 Gt), akkor 15 évig szennyezhetjük még változatlan módon a földi atmoszférát. Aztán viszont hirtelen nullára kellene állítani az emissziót.

Ilyen drasztikus emissziómérséklés megvalósíthatatlan és a Mission 2020 kiötlői is tudják, hogy ez senkinek nem érdeke. A fokozatos csökkentés, az emisszió folyamatos fékezése az a mód, amihez minden érdekelt hozzá tudja szoktatni magát gazdasági sokkhatás nélkül.

Bíztató jelek

A jó hír az, hogy ha csak 2020-tól kezdődik a globális emisszió csökkentése, akkor még mindig tartható a klímaegyezményben felvázolt 1,5 Celsius fokos befékezése a klímaváltozásnak. Vagyis van még 3 év türelmi időnk. Ez alatt azonban össze kell szednünk magunkat, hogy előkészíthessük a terepet ahhoz, a globális kibocsátás valóban jelentősen csökkenni tudjon globálisan.

energia_zold_gyar_alstom

Kép:Alstom

Vannak még bíztató jelek:

  • Az üvegházgázkibocsátás levált a gazdasági termeléstől és a fogyasztástól. Az elmúlt 3 évben a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-emisszió stagnált, miközben a globális GDP 3,1 %-kal nőtt.
  • Éves emissziócsökkenés vagy stagnálás az elmúlt 40 évben mindössze háromszor fordult elő korábban (a ’80-as években, 1992-ben és 2009-ben), ám mindhárom alkalommal gazdasági visszaesés váltotta ki. A mostanit nem.
  • Az USA 2016-os ÜHG-kibocsátása 3 %-kal csökkent az előző évihez képest, miközben a GDP 1,6 %-kal nőtt. Kína kibocsátása 1 %-kal esett, míg a bruttó össztermék 6,7 %-kal nőtt. Persze túl korai még megítélni, hogy ez ideiglenes jelenség vagy tendencia marad-e.
  • 2016-ban 5,4 %-kal nőtt Kína energiafogyasztása, ennek kétharmadát megújulókból elégítették ki, főként víz- és szélenergiával.
  • Az EU-ban az új energiakapacitások 75 %-a megújuló volt. A szénalapú energiatermelés iránti igény 10 %-kal csökkent.
  • Az USA-ban az energiaszolgáltató cégek által tavaly újonnan üzembe helyezett energiatermelő létesítmények kétharmada volt megújulón alapuló.

Megújulók: 2025 & 2050

  • A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy jósolja, hogy 2020-ra a megújulók a világ áramfogyasztásának 26-27 %-át tudnák lefedni. 2015 végén ez még 23,7 % volt.
  • Az elektromos autók elterjedésével 2025-re kiváltható lenne napi 2 millió hordó fosszilis üzemanyag fogyasztása. 2050-re napi 25 millió hordó olaj elhasználását spórolhatnánk meg.
  • A napenergia 2050-re a globális villamos energiahasználat 29 %-át tudná kielégíteni.
  • Ezzel kiválthatók lennének a széntüzelésű erőművek és a földgázüzemű erőművek nagy része. Csak 1 %-os részesedésük maradna a piacon.
  • Az ExxonMobil olajipari vállalat becslései ennél jóval mérsékeltebbek. A cég kalkulációja szerint a megújulók csak 11 %-kal részesednének az energiamixben 2040-re.
Kép: SXC

Kép: SXC

Zöld fellendülés

  • A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IREA) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy kalkulálta, hogy a klímavédelem 19 000 milliárd dollárral tudná növelni a globális GDP-t.
  • Az IEA szerint pedig a párizsi klímaegyezmény megvalósítása 13 500 milliárd dollárnyi gazdasági tevékenységet generál 2050-ig.

Hat javaslat

Figueres és kollégái a következő 6 pontos akciótervet javasolják:

  • Fel kell gyorsítani a már meglévő zöld megoldások tömeges méretű alkalamzását.
  • A városok és a helyi kormányzatok segítsék a környezetkímélő megoldások érvényesülését.
  • Tudományos alapokra kell helyezni a zöld politikát. Emmanuel Macron “Make Our Planet Great Again” szlogent hangoztató kampányát példaértékűnek tekinthető. Élénkíteni kell az üzleti, politikai és tudományos döntéshozók közötti eszmecserét. Jó példa erre a davosi Világgazdasági Fórumon idétt tartott Arctic Basecamp, mely tudósokat hozott a politikusokkal benépesített konferenciára.
  • Mindezek a lépések elősegíthetnék, hogy 2018-ban, amikor a párizsi klímaegyezményben szereplő országok újraértékelik a vállalásaikat, ambiciózusabb emissziócsökkentési célok mellett is elkötelezhessék magukat.
Az ipari forradalomhoz hasonló változás kéne
Nem csak felelősségbeli kérdés, hanem üzleti lehetőség is a klímaváltozás elleni küzdelem – mondta a BCSDH üzleti reggelijén Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató. Azok a vállalatok, amelyek időben nem tudnak, vagy nem akarnak élni a lehetőséggel, lemaradnak a versenyben.

Zöld utópia

Figueres és szaktársai elismerik, hogy talán idealistának tűnnek az elképzeléseik (legrosszabb esetben teljességgel valószínűtlennek), mégis érdemes a megvalósításukra törekedni. Így nézhet ki a világ már 2020-ban:

Energia. 2020-ra a megújulók adnák az energiatermelés 30 %-át. (2015-ben ez még 23,7 % volt.) Új széntüzeléses erőmű építésére már sehol sem adnak engedélyt a kormányok és egyébként is bezárják az összes ilyen erőművet.

Infrastruktúra. Világszerte a városok és az országok programokat indítottak az épületek dekarbonizációjára 2050-ig. Erre évente 300 milliárd dollárt költenek. A városok évente épületeiknek legalább 3 %-át zérókibocsátásúvá alakítják át.

Közlekedés. Az elektromos gépjárművek teszik ki a globális autóeladások 15 %-át. (Jelenleg az elektromos és hibridautók a piac 1 %-áért felelnek.) 20 %-kal kellene növelni a teherautók és a repülőgépek üzemanyaghatékonyságát.

Föld. A kormányok törvénybe iktatják az erdőirtás tiltását és hatékony újraerdősítést. Jelenleg a fakivágás okozza a globális ÜHG-emisszió 12 %-át. Ha ezt sikerül a 2020-as években nullára csökkenteni, akkor az erdők 2030-ra akár nettó karbonelnyelőkké is válhatnak.

Nem szabad összekapcsolni a kvótapiacokat?
Ha globális hálózatba integrálnák a regionális emissziókereskedelmi piacokat, azzal kibúvók jönnének létre a cégek számára: mindegyik kínálna valamilyen könnyítést. Ameddig önálló egy helyi kvótarendszer, addig tud erős maradni.

Ipar. A leginkább karbonintenzív iparágak (vas-, acél-, és cementgyártás, olaj és földgázipar, vegyipar) jelenleg a globális emisszió 20 %-áért felelősek és ebben még nincs benne a fűtés- és áramigénye. Ezt nagyon hamar el kell kezdeni csökkenteni.

Bankszektor. Legalább 1000 milliárd dollárnyi tőkére lenne azonnal szükség a klímatudatos technológiák kiépítésére és ezáltal a klímavédelem kivitelezésére. Ezek finanszírozására a kormányoknak, a magántulajdonban lévő bankoknak, a hitelezőknek és a Világbanknak zöld kötvényeket kell kiadniuk. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, 2020-ra ennek tizszeresét kellene elérni.

Ismeretterjesztés. Az akadémikus igényű, professzorok által teleírt szaklapok nem értelmezhetők és emészthetők a laikusok számára, ezért a klímaügyi kérdések világos, közérthető tárgyalására olyan lapra lenne szükség, mely tematikailag a Harvard Business Review és a Nature ötvözetét nyújtja.

(A Nature és a Business Insider cikkei alapján.)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor