“Hálásnak kell lennünk a klímaváltozásnak”

2014. november 19. szerda - 14:50 / Kriston László
  •    

A nemzetközi hírű tudományfilozófus parazitához és rákos daganathoz hasonlította a társadalomtól és a bioszférától önmagát önkényesen leválasztó üzleti szektort. A túlélés feltétele az újra egységben való gondolkodás és cselekvés, hangsúlyozta videóinterjújában László Ervin a Piac & Profit Fenntarthatósági Csúcsán.

László Ervin – Kép: PP, Fotó: Hatlaczki Balázs

“Elsőként történik” a világtörténelemben, hogy “az ember megváltoztatja életünk alapfeltételeit,” mondta László Ervin, a Budapest Klub alapítója. “Ez befolyásolja a gondolkodást is.” A professzor gyakori utazásai során is tapasztalja, hogy “nincs már ember a világban, aki azt mondaná, hogy ez így jó.” Mindenki tisztában van vele, hogy egyre “nagyobb változások irányában megyünk.” – hangsúlyozta a professzor az V. Fenntarthatósági Csúcson elhangzott videoüzenetében.

Rák és parazita

A huszadik század elején az amerikai kapitalizmus éllovasainál, egy Fordnál, egy Carnegie-nél és a hozzájuk fogható mágnásoknál még benne volt a gondolatmenetükben, hogy tesznek valamit a társadalom javára. A huszadik század végére eltűnt ez a tényező a vállalatok működési alapelveiből, véli László Ervin az Üzleti Etikai Díj társalapítója. A gazdasági társaságoknak viszont úgy kell(ene) működniük, hogy nem ártanak, hanem használnak a társadalomnak.

A konferencia előadásairól szóló összefoglalónkat itt találja.

A társadalomtól és a bioszférától elszakadó, üzleti szektor -illetve a minden mást felrúgó nyereségérdeke, profitelve- valójában anomália. A természeti rendszerekben ilyen, önmaga érdekét az egész rovására érvényesítő elemet parazitának hívják. “Ha belül működik ez az elkülönülés azt ráknak hívjuk. Egyik sem működik együtt organikusan a társadalom egészével”.

Értékváltás

Amíg az emberek a komfortzónájukból nincsenek kilökve, addig elméleti szinten készségesen elfogadják, hogy mindenkinek joga van a méltóságteljes élethez és bizonyos erőforrásokhoz, jegyezte meg Demcsák Mária. Ennél a teoretikus megértésnél azonban sokkal több kell, hogy élhető világot tudjuk teremteni. “Ma már vékonyodik ez a komforzóna,” tette hozzá a Piac & Profit alapító-főszerkesztője.

Ez azért van, mert a tét már nemcsak az, hogy “a jövő generációktól ne vegyük el az életlehetőségeket.” László Ervin szerint már a jelen generáció(k) “léte is meg van kérdőjelezve.” Hogyan tud a néhány évtizeden belül 9 milliárdra növekvő létszámú emberiség “méltóságban, tisztességes jólétben élni.”

“A tradicionális társadalmakban az volt a gazdag ember, aki adni tudott,” vagyis hozzájárult a közösség jólétéhez, hangoztatta László Ervin. Ez nem kizárólag azt jelenti, hogy adakozik, hanem magában foglalja azt is, hogy értéket teremt, foglalkoztat munkaerőt, hasznos szolgálatásokat, termékeket kínál.

Tudatosodás

Ahogy a régi aranyköpés tartja: “Never let a serious crisis go to waste,” vagyis nem szabad egy kiadós krízist elvesztegetni. László Ervin mintha ennek szellemében mondta, hogy valójában “hálásnak kell lennünk a klímaváltozásnak”, amiért olyan felismerésekre kényszerít rá minket az összekötöttségről és a planetáris felelősségről, amire másként talán nem jönnénk rá. Ugyanakkor “nagyon veszélyes játszma” zajlik, mert az elmúlt egymillió évben nem történt hasonló biológiai és társadalmi folyamat, mint amilyen az éghajlatváltozás.

László Ervin nagy eredménynek tartja, hogy a társadalom nagy része mára felismerte, a kialakult helyzetért “mi vagyunk felelősek.” Ennek beismerése “nagy eredmény.”

A kihívásokra adott válaszok kivitelezése azonban nem mehet parancsszóval, felülről vezényelve. “A jó vezető megérzi, hogy mit akar, aki mögötte áll és előresegíti őt”, vallja László Ervin.

3 millió munkahelyet teremthet a megújuló energia
A megújuló energia 2008-ig 1,2 millió, 2020-ig közel 3 millió új, uniós munkahelyet teremthet. Ehhez azonban fogyasztói szemléletváltásra, körkörös hulladékgazdálkodásra van szükség. Mit jelent mindez a gyakorlatban? V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszélt minderről a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián.

Vannak jelek rá, hogy az üzleti elit egyes rétegeiben meghonosodott az új értékrendszer. A Piac & Profit üzleti etikai díjára évről-évre egyre több vállalkozás jelentkezik. László Ervin fia, Christopher Laszlo Clevelandben rendez konferenciákat az üzleti szféra felelősségvállalásáról, ahol évekig néhány százan látogattak el. A legutóbbi alkalommal viszont már több mint 700 felsővezető jelent meg.

Hallasd a hangod

Az ókori görögöknél azt vallották a személyes felelősségről, hogy az addig tart, “amíg a hangunk hallják az Agórában”, vagyis a főtéren, a piactéren, ahol megdiskurálták a közösség dolgait. László Ervin rámutatott, hogy az internet már a világ szinte minden táján hozzáférhető és az egyén helytől függetlenül hallathatja a hangját. Az Agora maga a “világfalu”.

A fenntarthatóság tematikájához eredetileg a tudományfilozófia és a rendszerelmélet területéről -a 80-as években- érkező professzor kiemelte, “a kaotikus rendszerben, mint amilyenben élünk, pillangó-hatások érvényesülnek. Nagyon kis változások nagy változásokat tudnak elérni.” Ez a helyzet úgyszólván kötelez minket. “Mindenkinek meg kell tennie a maga kis változását”.

Az összekötöttség és a kodependencia (egymástól függés) ma már olyan szintű, hogy “nem tudunk többé dualistán gondolkodni”, vagyis a mi és ti fogalompár használatával. “Csak mi vagyunk.” A régi mottót hangoztatva zárta mondandóját: egységben az erő.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor