Harminc év kell hozzá, hogy Budapest okosváros legyen?

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára. Budapest pedig 30 éven belül válhat okos várossá, derült ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia rendezvényének közönsége körében végzett felmérésből.

Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan nagyvárosokban élünk majd, ahol a gazdagok és a szegények lakhelyei élesen elkülönülnek – véli a „Városok jövője, a jövő városai” című rendezvényen megkérdezett közel 100 építőipari, informatikai, kereskedelmi területen dolgozó szakember és diák közel fele.

– A megkérdezettek harmada azonban bízik benne, hogy néhány évtized múlva fenntartható, környezetbarát és okos városokban él majd az emberiség.

– A válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy komoly változásokra lehet számítani az urbánus életmódban.

A jövő városai előtt álló legnagyobb kihívásként a válaszadók 21 százaléka a túlnépesedést, 24 százaléka a környezetvédelmet, 27 százaléka pedig az alapvető igények kielégítését – így az élelmezést, az energia- és a vízellátást – nevezte meg, 17 százalékuk azonban a környezetvédelem kapcsán is komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a résztvevők a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban.

A város - meg ami alatta van

Minden tízedik válaszadó az okos megoldásokban, a zöld technológiákban, illetve a zöldterületek növelésében látja a városok élhetőbbé válásának kulcsát, de 20 százalék a közlekedést is a mainál hatékonyabb formában képzelné el. Minden harmadik válaszadó szerint Budapest a következő 50 évben biztosan nem válik okos várossá, a többség azonban úgy véli, erre 30 éven belül sor kerülhet.

Urbanizáció

„A világ lakossága 2050-re 10 milliárd főre emelkedhet, és az előrejelzések szerint addigra globálisan a lakosság 70 százaléka él majd városokban. Mindez azt jelenti, hogy 2050-re annyi ember él majd metropolisokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága. A legfontosabb kérdés e települések fejlődése kapcsán, hogy az emberiség képes-e harmóniában élni a Földdel, megérti-e a városai működését, azt, hogy mi a szerepe ezekben. A város él, és változik, itt a változás az állandó – jó példa erre a budapesti Corvin-negyed területe, ahol 15 éve »operációra« volt szükség a rossz életkörülmények következtében, egy új »bőrszövet« létrehozásával” – mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

„Európa lakosságának 75 százaléka városlakó: míg 1975-ben világszerte három város lépte túl a tízmilliós lakosságszámot, addigra ma már 31 ilyen település található. A városok azonban rengeteg energiát használnak, teret vesznek el a természettől. Erre jelent megoldást a városrészek átgondolt rehabilitációja, amely nem igényel új területet a városok terjeszkedésében” – hangsúlyozta Mayer Róbert kontextus teremtő, ingatlanbefektető és vállalkozó.

„Ma már a világ erőforrásainak 80 százalékát a városok használják fel. A megoldást a zárt, körforgásos rendszert alkotó városok, illetve ezek együttműködése jelenti, visszahozva ezeket a funkciókat a városokba” – tette hozzá Kenyeres István kreatív ökológus, biotechnológus.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo