Trumpot könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát

Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A párizsi klímaegyezményt 2015-ben azért hozták tető alá - egy sikertelen próbálkozás, a 2009-es koppenhágai klímakonferencia után -, hogy a globális felmelegedés ne lépje túl a +2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti klímához képest, s hogy így elkerülhető legyen a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódása, valamint fékeződjön az emberiségre nézve káros ökológiai folyamatok (tengerszint emelkedés, sivatagosodás) és a fajpusztulás.

A Fehér Ház kertjében adott június 1-jei sajtótájékoztatóján, melyen bejelentette a párizsi klímaegyezményből való kilépését, Trump több okot is felvázolt döntése megindoklására. Közülük többet vitat az amerikai sajtó.

Megszűnő munkahelyek

Trump szerint a párizsi klímaegyezmény betartása Amerikának 2,7 millió állásába kerülne 2025-ig. Ennyi munkahely szűnne meg a bevállalt emissziócsökkentés miatt a National Economic Research Associates (NERA) szerint.

Az intézet jelentését azonban több zöld szervezet is kritizálta. Egyikük, a World Resources Institute arra hívta fel a figyelmet, hogy az NERA jelentése olyan szcenárióval számol, melyben az USA nehéziparának 20 év alatt 40 %-kal csökkenteni a kibocsátását. Azonban ez a jövőkép nem veszi figyelembe, hogy más ágazatokban is jelentős emissziócsökkentések érhetők el, amikkel letudható az Egyesült Államok vállalása.

Ez a 40 %-os szcenárió az amerikai Energiaügyi Minisztérium becslésén alapul, mely nem számol azzal sem, hogy a megújuló energiák K+F-jében áttöréseket érhetnek el a szakemberek. Miért fontos ez? Mert az innovációs áttörések olcsóbbá tehetik a megújuló energiás eszközöket. Csak 2016 óta 8 %-kal csökkent a szoláreszközök ára Amerikában.

A 2,7 millió megszűnő munkahelyről szóló állítás azért is félrevezető, mert elhallgatja, hogy 2016-ban tizenhétszer nagyobb volt a munkahelyek számának növekedése a megújuló energiák terén, mint az amerikai gazdaság egészében(!), állítja az International Renewable Energy Agency jelentése.

Jelentéktelen hőmérsékletcsökkentés

Trump azt állította, hogy ha az USA bent marad a párizsi klímaegyezményben, és minden ország betartja az emissziócsökkenési vállalásait, azzal is csak jelentéktelen hőmérsékletcsökkentést tudott volna elérni. 2100-ig mindössze -0,2 Celsius fokot.

Hát ez is eléggé szakmaiatlan, hányaveti kijelentés. Ugyanis olyan szcenárió nem létezik, hogy a globális klíma hűlni fog! Minden tudományos, politikai és zöld aktivista szervezet felmelegedéssel számol.

Trump valószínűleg azt akarta mondani, hogy a klímaegyezmény minimális mértékben segíthet a felmelegedés mérséklésében. De ez sem igaz.

A Climate Interactive utánaszámolt az egésznek. Ha minden az eddigiekhez hasonlóan halad, pontosabban melegedik (ez a "business as usual" szcenárió), akkor 2100-ra +4,2 Celsius fokkal nő a globális klíma.

Ha sikerül foganatosítani a klímapolitika céljait, s a párizsi klímaegyezmény értelmében megvalósulnak az emissziócsökkentések, akkor csak +3,3 Celsius fok lesz a felmelegedés az évszázad végére. Vagyis a megállapodás 0,9 Celsius fokkal fékezi be a melegedést.

Ez pedig nem elhanyagolható különbség. Éppen ellenkezőleg. Gondoljunk csak bele, hogy - a NASA kalkulációja szerint - az ipari forradalom kezdete óta 0,99 Celsius fokkal melegedett a globális klíma. És már ez is óriási változásokat indított el a természeti folyamatokban, olvadnak a sarkköri jégtakarók, terjednek a sivatagok, eszeveszettebbek a hurrikánok, melyek a melegedő tengerekből nyelik energiájukat, és még sorolhatnánk.

Ha tehát 2100-ra 0,9 Celsius fokkal kevesebb lesz a felmelegedés, mint amennyi egyébként lenne, az óriási eredmény.

Donald Trump
Kép:GageSkidmore/Wikipedia

Kína emissziója hiábavalóvá teszi Amerika emissziócsökkentését

Trump azt állította, hogy Kína 14 napnyi karbonemissziója eltörölné az Amerikában realizált emissziócsökkentések hatását, 2030-ra pedig teljesen semlegesítene minden eredményt, amit Amerika elért az emissziócsökkentésben.

Hát, ennek sincs igazán valóságalapja. Amerika a kilépése folytán képes lesz 2025-ig évi 6,7 gigatonna széndioxidot kibocsátani (míg ha marad a klímegyezményben, akkor 5,3 gigatonnára kellett volna csökkentenie éves emisszióját).

Mi igaz a 14 napos emisszióról szóló állításból? 2013-ig Kína 9,2 gigatonna szennyező anyagot eregetett a levegőbe éves szinten, ebből 14 napnyi mennyiség 0,35 gigatonna. Ami lényegesen kevesebb, mint az USA kibocsátáscsökkentésének mértéke (6,7 - 5,3 = 1,4 gigatonna).

Pénzkidobás az ENSZ klímalapja

Trump azzal is próbálta meggyőzni választóit az érvelésében, hogy így végre nem kell az amerikai kincstárnak dollármilliárdokat szórnia az ENSZ klímaalapjába.

Ez az alap elsősorban a szegény országokat támogatja az éghajlatváltozás kedvezőtlen mellékhatásaihoz való adaptálódásban és a védekezésben.

Az USA Obama elnöksége alatt azt vállalta, hogy 3 milliárd dollárt fizet be az alapba. Ebből egymilliárdot már átutalt Washington.

Ez valóban nagyobb összeg, mint amit a többi ENSZ-tagállam fizet be, ennyiben nem sarkít Trump. De azt is figyelembe kell venni, hogy ez az arány indokolt, mivel történelmi léptékben az USA bocsátotta ki a globális emisszió egyharmadát.

Ugyanakkor az egy főre jutó befizetés tekintetében nem az Egyesült Államok tette meg a legnagyobb vállalást. Luxemburg 93,6 dollárt fizet egy polgárra számítva (rendben, miniállam és adóparadicsomként ott futnak át a multik bevételei), Svédország 60,54 dollárt fizet, míg az USA 9,30 dollárt.

Rossz hatással van a gazdaságra

Trump azt állította, hogy a klímaegyezmény miatt 3000 milliárd dollárral csökkene az USA GDP-je és 6,5 millió állás szűnne meg az ipari szektorban (mivel a fentiekben 2,7 millió állást emlegetett, azt gyanítjuk, hogy azzal számolt, a 6,5 millióból jó páran el tudnának helyezkedni másutt), a háztartásokra jutó jövedelem pedig legalább 7000 dollárral lenne kevesebb, bizonyos esetekben pedig "sokkal több" bevételt vesztenének.

Trump nem említette, hogy ezt a kalkulációt honnan szedte. Ugyanakkor annyi ismeretes, hogy egy április 29-i beszédében 2500 milliárd dolláros GDP-csökkenést emlegetett.

A pártállástól független Factcheck.org utánanézett, hogy ez a honnan származik, s a Fehér Ház szóvivője, Steven Cheung elárulta, hogy a Heritage Foundation 2016 áprilisi jelentéséből. Roberton C. Williams, a University of Maryland közgazdásza áttanulmányozta a jelentést, mely 36 dolláros karbonadóval számolt, ami 2015 és 2035 között 3 %-kal nőne évente. Ennek értelmében az amerikai GDP évente 0,55 %-kal csökkenne 2035-ig (a karbonadó nyilvánvalóan arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy minél nagyobb mértékben álljanak át a megújuló energiákra, mert az állam megsarcolja a fosszilis energiák használatát, pontosabban az abból eredő üvegházgáz-kibocsátást).

A Resources of the Future számítása szerint viszont az Egyesült Államok a vállalt emissziócsökkentést hamarabb és alacsonyabb adóval is el tudná érni. Vagy egy állandó adóval 2025-ig (21,22 dollárs/ÜHG tonna), vagy egy fokozatosan növekvővel (16,87 dollárról indulva évi 3 %-os emeléssel) ugyancsak 2025-ig. E számokkal kalkulálva az USA GDP-je évi 0,10-0,35 % közötti értékben csökkenne 2025-ig.

Forrás: Business Insider

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo