A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható ismertető szerint Magyarországon a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, valamint a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon. A hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd köbméternyi, amelyből 71,8 milliárdot minősít kitermelhetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Ezzel szemben a nem hagyományos gázvagyon 4324,4 milliárd köbméter, amelyből 2386,55 milliárd a kitermelhető.
A nem hagyományos előfordulások esetén a lerakódott szerves anyagokból keletkezett szénhidrogének "bennragadnak" az alacsony áteresztőképességű kőzetben, és technológiai szempontból rétegrepesztés nélkül nem termelhetők ki. A jelenlegi ismeretek szerint a nagy mélységben elhelyezkedő telepek termeltetése nehéz és jelentős fejlesztéseket igényel. (Nemcsak Magyarországon, de Európában sem csodaszer a palagáz.)
Magyarországon alapvetően az alföldi területeken lehet jelentősebb nem hagyományos földgáz-előfordulásokra számítani. Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások, de tömött homokkőzetekben fekvő gázra a Derecskei-árokban és Zalában is lehet számítani - erről az MTA Környezeti Elnöki Bizottságának legutóbbi ülésén beszélt Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) elnöke. A szakértő szerint a természeti adottságok alapján még további mennyiségek feltárására is van remény.
Ha a nyilvántartásokban szereplő kitermelhető vagyonnak csak néhány százaléknyi részét minősítik gazdaságosan kitermelhetőnek, akkor is 5000-9000 milliárd forintos értékről van szó - mutatott rá Fancsik Tamás. A vagyon hasznosításának előfeltétele fejlett bányászati technológia alkalmazása, és a kitermelési eljárások, megoldások költséghatékonyabbá tétele.
“Egyes becslések szerint az Egyesült Államok mint legnagyobb felhasználó igazolt konvencionális készletei (95%-os megbízhatósággal) a jelenlegi fogyasztás mellett a kőolaj esetében 8, a földgáz esetében 12 esztendőre elegendőek” - vélekedett a szakember. Elmondása szerint a vízszintes vagy horizontális fúrás, amikor a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket (nem konvencionális tárolókőzet), jól bevált, biztonságos technológia. (Persze atombombával is lehet gázt kitermelni.) Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől.
Akár ideggáz is szivároghat a föld alól
Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, akadémikus is, de felhívta rá a figyelmet, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. “Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát – mondta az akadémikus. – Tették ezt annak ellenére, hogy a lebomlás lehetősége vitatott, és ha bekövetkezne is, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek.”
A másik környezetvédelmi aggály oka a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államoknak azokon a részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint, aminek egyértelműen a kitermelés az oka. Ezért hangsúlyozta említett állásfoglalásában az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig (miként ez Európa-szerte már normává vált).
