Ínyencfalat lesz a védett állatokból

Elsősorban a húsuk miatt folytatott vadászat 301 veszélyeztetett szárazföldi emlősfaj, köztük csimpánzok, tevék, leopárdok, denevérek kihalását idézheti elő – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján lévő fajokat vizsgálva.

A 301 faj szinte mindegyike fejlődő országokban él, ahol a húsukért és gyógyászati termékek előállításáért való vadászat mellett túlélésüket veszélyezteti az erdőirtás, a mezőgazdasági területek terjeszkedése, az emberek egyre mélyebb behatolása a vadonba. A 301 faj az IUCN vörös listáján lévő szárazföldi emlősök hét százalékát és az összes veszélyeztetett emlősfaj egynegyedét teszi ki.  A 301 faj között 168 főemlős van, köztük a síkvidéki gorilla, a mandrill, 73 patás állat – a vadjak és a kétpúpú teve –, 27 denevérfaj, 12 ragadozó és számos medvefaj. Van köztük 26 erszényes faj, 21 rágcsáló és a tobzoska mind a nyolc faja – derül ki a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból.

Kép: SXC

„Számos rossz dolog veszélyezteti a vadvilágot világszerte, legfőképpen az élőhelyek elvesztése és csökkenése, de a vadhúsért folyó vadászat is kolosszális hatással van rá – idézte David MacDonaldot, az Oxfordi Egyetem professzorát, a kutatócsoport egyik tagját a The Guardian brit napilap honlapja. – A vadászok száma egyre nő, és az úthálózatok behatolása a legtávolabbi körzetekbe olyan mértékű, hogy semmi menedék nem maradt az állatok számára. Kamerunban, ahol dolgoztam, kora reggel taxik csoportjai indulnak útnak a távoli körzetekbe, és vadhússal megrakodva térnek vissza a városokba” – tette hozzá.

A legcukibb állatok vannak a legnagyobb veszélyben
Riasztó gyorsasággal zsugorodik Ausztrália őshonos állatvilága: a kipusztulás határára kerülhetnek néhány év alatt a kacsacsőrű emlősök, a koalák és a vombatok is. A veszélyt éppen az ember által betelepített macskák és rókák jelentik számukra, és sokszor a védelmi programok sülnek el visszafelé.
A globális vadhús-kereskedelem mértékét nehéz felmérni, de a Nemzetközi Erdészeti Kutatóközpont 2011-ben úgy becsülte, hogy évi hatmillió tonna vadállat pusztul el a vadhúsért folytatott vadászat miatt. Egy másik becslés szerint csak a brazíliai amazonasi őserdőkben évente 89 ezer tonna vadállatot vadásznak 200 millió dollár értékben. A vadhús egy részét külföldre csempészik: egyetlen európai repülőtéren, a párizsi Charles de Gaulle-on a becslések szerint évente mintegy 260 tonna vadhús lapul illegálisan a bőröndökben.

A kutatók szerint a túlvadászat problémájára a megoldást az jelentené egyebek között, ha a fajok szélesebb körű védelemben részesülnének, a helyi közösségeket érdekeltté tennék a vadvilág megőrzésében, alternatív élelemforrásokat, különösen fehérjében gazdag növényi élelmiszereket biztosítanának számukra, és oktatás keretében értetnék meg világszerte az emlősökre leselkedő veszélyeket, köztük a vadászatot.

Zajjal nyírjuk ki a bálnákat
Az elmúlt évtizedben zajosabbak lettek az óceánok. Az olajfúrótornyoktól kezdve a tengeri erőműveken át a növekvő tengeri szállítmányozásig rengeteg minden borzolja a tengeri élővilág idegeit. Az Obama-adminisztráció szabályozást dolgoz ki a zajszint csökkentésére, az EU-ban azonban egyelőre csak ajánlások vannak érvényben, melyek nem kötelező érvényűek.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo