A derivatívák, vagyis származtatott ügyletek a globális pénzpiacok vívmányai, melyeket főleg termények árváltozásaira, az olajárak, a valuták árfolyamainak mozgásaira kötnek multinacionális cégek -kissé kaszinószerűen, jövőbeli eshetőségekre fogadva-, hogy fedezzék a piaci instabilitás miatt esedékes kockázataikat. A klímaváltozás nem megy el, hosszú távú jelensége marad életünknek, így a hosszú távú kockázatmenedzsmentnek is fel kell vennie e jelenségkört a repertoárjába. Ennek bontakoznak ki az első jelei - egyelőre Amerikában.
Párosan szép
A New York Times szerint egy síparadicsom például bebiztosíthatja magát arra az esetre, ha nem esik kellő mennyiségű hó a téli szezonban, hogy így is pénzéhez jusson, annak dacára, hogy elesik nem kevés bevételtől. Ezzel párhuzamosan egy város például megveheti a szerződés másik felét, vagyis a túlzott mennyiségű hómennyiségről szólót, hogy ebből fedezhesse az eltakarítási munkálatokat. Vagyis mintha egy fogadási irodában lennének, két ellentétes esemény bekövetkezésére fogadnak az érintettek, arra, ami az adott felet kedvezőtlenül érintené, így egyesítik az eltérő jellegű, pontosabban ellentétes előjelű kockázataikat.
További új eszközök is megjelentek a kockázatmenedzselés terén. Ilyenek például a katasztrófakötvények. Mint ismeretes, a részvényektől eltérően a kötvények nem juttatják tulajdonrészhez és szavazati joghoz a kötvény megvásárlóját a kibocsátó cégben. A befektető kamatot kap a kötvény után, a vállalkozás mérlegében viszont a kötvény adósságként jelentkezik.
(fotó: freeimages.com)
Katasztrófára szóló kötvény
Az Everglades Ltd. 1,5 milliárd(!) dollár értékben bocsátott ki három éves lejáratú katasztrófakötvényeket a Citizens Property Insurance Corporation biztosítóval együttműködve. A befolyt pénzből a klímaváltozás floridai károsultjait segítik, elsősorban a szélsőségesebbé vált trópusi viharok, hurrikánok és az árvizek kárvallottjait. Magyarán, ha bármikor infrastruktúrát károsító időjárási esemény csap le Floridára, a kötvény megvásárlóitól befolyt pénz fedezi a károkat. (Lehet ebben valami, katasztrófákban ugyanis már most verjük a 20. századot.)
Vannak regionális összefogások is. A Carribbean Catastrophe Risk Insurance Facility több érintett félt egyesít magában, akárcsak az Alliance of Small Island States is, melyet 1990-ben hívtak életre az emelkedő tengerszint szorításában létüket féltő kis szigetállamok. (Utóbbi koalíció a világ lakosságának 5 %-át fedi le.)
Az amerikai napilap cikke utalt rá, hogy eme ügyletek nemzetközi jogi státusza még nem világos, illetve a közvélemény körében is nehéz népszerűsíteni ezeket a megoldásokat, hiszen még a gazdasági folyamatokhoz értő laikusok számára is jószerivel ismeretlenek. A másik probléma, hogy az említett kötvények és derivatívák viszonylag rövid lejáratúak és nem ölelnek fel több évtizedes kockázatokat, amire valójában szükség lenne. A két-három évtized múlva bekövetkező természeti katasztrófák -vélhetően- egyre nagyobb költségei tehát továbbra is fedezetlenek.
