Kétszer ennyit kell termelnünk 2050-re, hogy mindenkinek jusson

2017. május 23. kedd - 14:10 / piacesprofit.hu
  •    

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.

Veszélyben az emberiség jövőbeni képessége önmaga ellátására a természeti erőforrásokra nehezedő egyre nagyobb nyomás, az erősödő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás negatív hatásai miatt, olvasható egy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) februári tanulmányában. Habár az elmúlt 30 évben lényeges előrelépés történt az éhezés felszámolásában, „az élelmiszertermelés fokozása és a gazdasági növekedés gyakran környezetünk kárára történt,” olvasható „Az élelmezés és mezőgazdaság jövője: Trendek és kihívások” (The Future of Food and Agriculture: Trends and Challenges) kiadványban.

15 jelenlegi trend
  • Gyorsan növekvő lakosságszám, ami különösen a városokban koncentrálódik; elöregedő társadalmak
  • Különbségek a gazdasági növekedésben, az egyének között, a mezőgazdasági befektetések mértékében
  • Kiélezett verseny a természeti erőforrásokért
  • Klímaváltozás
  • A mezőgazdasági termelés eléri maximumát
  • Gyakori konfliktusok, természeti katasztrófák
  • A szegénység, egyenlőtlenség, élelmiszerhiány továbbra is léteznek
  • Határokon át terjedő állati betegségek
  • Változás az étrendben táplálkozási és egészségügyi következményekkel
  • Strukturális gazdasági változások, amelyek kihatnak a munkaerőpiacra
  • Migráció
  • Változó élelmiszer rendszerek, befolyásolva a termelők megélhetését
  • Élelmiszerpazarlás és –veszteség
  • Új nemzetközi együttműködési mechanizmusok az élelmezési és táplálkozásbiztonsági kihívásokra
  • Változások a nemzetközi fejlesztéspolitika finanszírozásában

„Napjainkra a korábban földünk felszínét borító erdőségek közel fele eltűnt. A talaj édesvízkészletei gyorsan fogynak. A biológiai sokféleség komoly károkat szenvedett,” jegyzi meg a kötet. Mindezek következtében „bolygónk határait feszegetjük, ha nem változtatunk a jelenlegi gyakorlaton,” figyelmeztet a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva a tanulmány előszavában.

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. Miközben ez a rengeteg ember gyakrabban és nagyobb arányban fog húst, gyümölcsöt, zöldséget és feldolgozott élelmiszert fogyasztani, mint például gabonát, gyorsítva az erdők eltűnését, a talajromlást és nagyobb üvegházhatású-gázkibocsátást generálva.

„Az éghajlatváltozás az élelmiszertermelés minden aspektusára hatással lesz: a csapadék mennyiségére, az aszályok és áradások gyakoriságára.”

Az éhezés felszámolása nagyobb erőfeszítéseket kíván

A legfontosabb kérdés, amit ezen FAO publikáció felvet, hogy vajon a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek megbirkóznak-e majd egy ekkorára növekvő lakosságszámmal.

A rövid válasz: igen. A föld képes ellátni ennyi embert is, ráadásul fenntartható módon, de ehhez „alapvető változásokra” szükségesek. Az élelmezési rendszerekbe történő további befektetés nélkül sokkal többen éheznek majd 2030-ban, amikorra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint épp meg kéne szűnnie ennek a problémának.

Sárgarozsdát vizsgálnak szakértők a törökországi Izmirben.

Sárgarozsdát vizsgálnak szakértők a törökországi Izmirben. Kép: FAO

Honnan származik majd az ételünk?

Mivel a mezőgazdaság nem nagyon nyújtózkodhat tovább a termőföld és vízkészletek tekintetében, a termelési többletet a produktivitás és az erőforrás-hatékonyság javításán keresztül kell biztosítani. Aggasztó jelenség azonban, hogy egyes alapvető gabonák hozamnövekedése alacsony. A 90-es évek óta a kukorica, rizs és gabona hozama globálisan épp hogy 1%-kal emelkedett, jegyzi meg a tanulmány.

10 jelentős kihívás
  • Fenntartható módon javítani a mezőgazdaság termelékenységét
  • Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás
  • Az éghajlatváltozás és az egyre intenzívebb természeti katasztrófák hatásai
  • A mélyszegénység és a társadalmi különbségek csökkentése
  • Az éhezés és a rossz táplálkozás minden formájának felszámolása
  • Az élelmezési rendszer átalakítása a hatékonyság és ellenálló képesség javításáért
  • Jövedelemtermelő lehetőségek kialakítása a vidéki területeken és a kivándorlás alapvető okainak kezelése
  • Ellenállóbbá tenni magunkat a válságokkal, katasztrófákkal és konfliktusokkal szemben
  • A határokon átnyúló mezőgazdasági és az élelmiszer rendszerből fakadó veszélyek elhárítása
  • Koherens és hatékony nemzeti és nemzetközi szabályozási rendszer kialakítása

Épp ezért, jelenti ki Az élelmezés és mezőgazdaság jövője tanulmány, a jövő kihívásai nem oldhatók meg az eddigi gyakorlat folytatásával. „A magas eszköz- és erőforrás igényű mezőgazdasági termeléssel, ami az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást és az üvegházhatású gázok kibocsátását okozta, nem érhető el a fenntarthatóság,” olvasható benne.

A legfontosabb kihívás, hogy többet termeljünk kevesebb erőforrással, miközben a kicsi, családi gazdálkodások és a rászorulók helyzetét is javítjuk. Ezt leginkább egy kettős megközelítéssel érhetjük el, ami a szociális ellátórendszerbe való befektetés révén azonnal segít az alultápláltságon, hosszabb távon pedig jövedelemtermelő lehetőséget biztosít a szegényeknek.

A fenntarthatóbb élelmiszer rendszerekhez nagyobb mezőgazdasági befektetésekre lesz szükség, kiemelten a kutatás-fejlesztésbe. A termelés és ellenálló képesség javítása mellett ugyanolyan fontos az ellátási láncban összekötni az alacsony- és közepes jövedelmű országok termelőit a városi piacokkal, akár állami szerepvállalás révén, hogy a fogyasztók tápláló és biztonságos élelmiszerhez jussanak megfelelő áron.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor