Kevesebb atomerőmű = több emisszió?

2017. július 08. szombat - 20:11 / KlimaBlogger
  •    

2020 után hirtelen sok atomerőműnek fog lejárni a "szavatossága", ezért sorozatos bezárásukra kell számítani. Ráadásul új atomreaktorok építése már nem kifizetődő, mert a földgázüzemű erőművek létesítése kevesebb pénzbe kerül.

Az atomreaktorok többségét a ’70-es évek végén és a ’80-as évek elején építették, s a 2020-as évekre érnek el életgörbéjük végére. Ezt az energiát azonban ki kell váltani, mert jelenleg az atomenergia a legnagyobb alacsony karbontartalmú energiaforrás Európában és az USA-ban, jelentette a Reuters hírügynökség a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésére hivatkozva. Európában és Amerikában egyaránt háromszor annyi az atomenergiás áramtermelés nagyságrendje, mint a nap- és szélenergiáé együtt. Egy átlagos atomerőmű évi 8000 órát működhet, míg egy napenergiás erőmű 1500-2000 órát, állítja az IEA. Az atomerőművek elöregedése nemcsak az energiabiztonságot, az ellátás kiszámíthatóságát veszélyeztetik, hanem a klímapolitikai dekarbonizációs törekvéseit is.

A megújulók az elmúlt évtizedben meglehetősen nagy lendülettel növekedtek az energiamixben, de ez nem elég még ahhoz sem, hogy pótolják a leállított atomerőművek kapacitását – ami az alacsony karbontartalmú kapacitások 20 százalékával egyenlő. Oroszország és India még mindig épít új atomerőműveket, Kína negyedévente üzembe állít egyet. Japánban a fukusimai erőmű katasztrófája elvette a kedvet az új beruházásoktól, Európában és az USA-ban is lanyhult a kedv az atomerőművek építése iránt.

kép: freeimages.com

kép: freeimages.com

Ennek nemcsak a szigetországi katasztrófa az oka, hanem a gazdasági racionalitás. A földgázüzemű erőművek építése olcsóbb. Több atomerőmű építése túllépte a tervezett költségvetést az Egyesült Államokban, ez szintén elijesztette a befektetőket.

A megújulókra áttérés sem feltétlenül olcsó mulatság. Azok a kormányok, melyek nagy mértékben növelik a megújulók arányát az energiaellátásban, költeniük kell az áramhálózat korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére. A nap- és szélenergia időszakos energiafajta, s amikor hirtelen túl sokat kerül belőle a rendszerbe, s a felhasználók nem fogyasztják el, a tárolást meg kell oldani. (Ugyanakkor építésük egyre gazdaságosabb.)

A gyarapodó népesség és civilizációnk növekvő energiafogyasztása ugyancsak feladja a leckét számunkra. Ha nem sikerül a hálózatból kivont atomerőművek inputját pótolni megújulókkal, s e célból felgyorsítani a nap- és szélenergia térnyerését (miközben az energiaigény nő), az IEA szerint ez a kedvezőtlen trend akár 15-20 évvel is visszavethet minket az emissziócsökkentés terén.

Harminc éve szólaltak meg a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor