2010. június 29. 7:57 | klímablog
kulcsszavak:óceán, klímaváltozás, tudomány
KORALL-HIBERNÁLÁS
2050-re kihalhatnak a korall-szigetek!
Magbank már létezik az Északi-sark közelében, arra az esetre, ha egyes növényfajok a természetes élőhelyükön kipusztulnának. Újabban a korall-zátonyok mintáinak megőrzésén fáradoznak tudósok: Angliában kezdi meg működését az első korall-bank.
Mivel a korall-kolóniák is élő szervezetekből állnak, érzékenyen reagálnak az óceán és a légkör változásaira. Brit szakemberek a korall-szigetekből vett minták lefagyasztásával és jövőbeli kultiválásával próbálkoznak, hogy az üveghatás miatt egyre melegedő, a CO2-elnyeléstől egyre savasodó tengerekben ne csökkenjen vészesen a korallszigetek sokszínűsége.
Mára olyan fagyasztási módszereket kísérleteztek ki, amelyek lehetővé tennék, hogy a korall-szöveteket gyakorlatilag hibernálják, majd kiolvasszák és kultiválják őket a jövőben.
Biológusok figyelmeztettek, ha az emberiség nem tesz lépéseket a korall-zátonyok óvására, 2050-re alig marad belőlük. Ha sikerül megfékezni a globális felemelkedést, biztonságossá válik a tenger hőmérséklete és kémiai összetétele, a lefagyasztott korallokat "újraélesztve" visszahelyeznék az óceánba.
Portól "prüszkölnek" a korallok?
Néhány hónapja szakemberek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a Mali területén gyakran ki-kiszáradó Niger folyóból felszálló porfelhők az Atlanti-óceánon át egészen a Karibi-tengerig szállva rendkívül ártalmas hatással vannak a korallokra nézve. A folyamat a tengernek hasznos anyagokat is tartalmazott, mint például vas-szemcséket, de az összetétel az elmúlt években alaposan megváltozhatott, véli Virginia Garrison, az amerikai Geológiai Kutatóintézet munkatársa, aki szerint nemcsak a tenger üvegházgáz-elnyelő képességének túlterheltsége a ludas a korall-szigetek pusztításában.
Garrison kutatócsoportja olyan molekulákat talált a Karib-térségben lévő szigeteken, amelyeket évek óta betiltott rovarirtó szerekből származnak. Ugyanezeket találta be az Atlanti-óceán másik partján, afrikai levegőből vett mintákban is - ám tudóskollégák vitatták a kutatás konklúzióját, mivel a karibi levegőt még nem vizsgálták meg. Az endoszulfán és a klórpirifosz állítólag megakadályozza a korall-lárvát abban, hogy megtelepedjen és zátonyt építsen ki, bár a kutatás kritikusai szerint a közvetlen hatás megkérdőjelezhető.
A korallok fontosak a tengeri kémiai egyensúlyának és a vízi tápláléklánc folyamatosságának megőrzésében.
- Akaratlanul késleltetjük az újabb jégkorszakot
- Éghajlatváltozás: Afrika jobban bírja
- Több pénz éghajlat-politikára
- A klímaváltozás miatt nincs fűtés az iskolában
- Van, akinek jó a globális felmelegedés
- Golyóálló mellény és pirula készülhet pókselyemből
- Milyen világban fogunk élni 2050-ben?
- Egyre többen aggódnak, de nem tesznek semmit
- Régen is gyorsan váltzott az éghajlat
- Nemzetközi Ózonnap Magyarországon















-http://globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=683:a-legnagyobb-fajok-halaszata-es-a-balnavadaszat-megvaltoztatta-az-oceanok-szenkivalasztasat&catid=33:szioxid&Itemid=56