2050-re kihalhatnak a korall-szigetek!

Mivel a korall-kolóniák is élő szervezetekből állnak, érzékenyen reagálnak az óceán és a légkör változásaira. Brit szakemberek a korall-szigetekből vett minták lefagyasztásával és jövőbeli kultiválásával próbálkoznak, hogy az üveghatás miatt egyre melegedő, a CO2-elnyeléstől egyre savasodó tengerekben ne csökkenjen vészesen a korallszigetek sokszínűsége.

Mára olyan fagyasztási módszereket kísérleteztek ki, amelyek lehetővé tennék, hogy a korall-szöveteket gyakorlatilag hibernálják, majd kiolvasszák és kultiválják őket a jövőben.

Biológusok figyelmeztettek, ha az emberiség nem tesz lépéseket a korall-zátonyok óvására, 2050-re alig marad belőlük. Ha sikerül megfékezni a globális felemelkedést, biztonságossá válik a tenger hőmérséklete és kémiai összetétele, a lefagyasztott korallokat "újraélesztve" visszahelyeznék az óceánba.

Portól "prüszkölnek" a korallok?

Néhány hónapja szakemberek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a Mali területén gyakran ki-kiszáradó Niger folyóból felszálló porfelhők az Atlanti-óceánon át egészen a Karibi-tengerig szállva rendkívül ártalmas hatással vannak a korallokra nézve. A folyamat a tengernek hasznos anyagokat is tartalmazott, mint például vas-szemcséket, de az összetétel az elmúlt években alaposan megváltozhatott, véli Virginia Garrison, az amerikai Geológiai Kutatóintézet munkatársa, aki szerint nemcsak a tenger üvegházgáz-elnyelő képességének túlterheltsége a ludas a korall-szigetek pusztításában.

Garrison kutatócsoportja olyan molekulákat talált a Karib-térségben lévő szigeteken, amelyeket évek óta betiltott rovarirtó szerekből származnak. Ugyanezeket találta be az Atlanti-óceán másik partján, afrikai levegőből vett mintákban is - ám tudóskollégák vitatták a kutatás konklúzióját, mivel a karibi levegőt még nem vizsgálták meg. Az endoszulfán és a klórpirifosz állítólag megakadályozza a korall-lárvát abban, hogy megtelepedjen és zátonyt építsen ki, bár a kutatás kritikusai szerint a közvetlen hatás megkérdőjelezhető.

A korallok fontosak a tengeri kémiai egyensúlyának és a vízi tápláléklánc folyamatosságának megőrzésében.