Lesz mezőgazdaság, csak öntözni nem lesz mivel

2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog a mennyisége.

Kép: Pixabay

„Élelmiszer- és vízellátásunk elképzelhetetlenek egymás nélkül. Meggyőződésünk, hogy a helyi igényeknek megfelelő megoldások és a helyes beruházások révén a világ vezetői képesek lesznek megőrizni vizeinket a szükséges mennyiségben és minőségben, hogy az élelmiszerellátás 2050-ben és azután se jelentsen problémát” – mondta a WWC elnöke, Benedito Braga.

„Napjaink felgyorsult világában a megfelelő, biztonságos és tápláló élelmiszerek előállítása fenntartható és kiegyensúlyozott módon elsődleges feladatunk. A víz, egy semmi mással nem pótolható komponens ebben a törekvésben, már eleve komoly terhelésnek van kitéve a széles körű felhasználói kör miatt, amit tovább tetőz a nem megfelelő szabályozói háttér és a beruházások hiánya” – erősítette meg a FAO főtitkár-helyettese, Maria Helena Semedo. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk korábban Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.)

A mezőgazdaság még mindig a legnagyobb vízhasználó

2050-re 60 százalékkal, fejlődő országokban akár 100 százalékkal is magasabb lehet az élelmiszerigény, miközben a mezőgazdaság globális szinten továbbra is őrzi majd helyét, mint a legnagyobb vízfelhasználó, egyes országokban az édesvíz-készletek kétharmadát vagy annál is többet felhasználva. Miközben a növekvő városokkal és az ipari termeléssel kell versenyeznie ezért a természetes erőforrásért, a mezőgazdaság várhatóan 35 év múlva is a világ lakossága többségének, főleg a szegényeknek nyújt majd megélhetést.

Jelenleg az édesvízhiány a világ lakosságának több mint 40 százalékát érinti, ez majdnem megduplázódik 2050-re, jórészt az élelmiszer-termelés és a mezőgazdaság igényei miatt. Dél- és Kelet-Ázsia, a Közel-Kelet, Észak-Afrika, valamint Észak- és Közép-Amerika egyes területein már most is meghaladja a vízfelhasználás a természetes visszatermelődés szintjét. Máshol az intenzív gazdálkodás, az ipari termelés és az urbanizáció szennyezi vizeinket. Fokozottan jelentkezik ez a fejlődő országokban, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a Víz Világtanáccsal (WWC) közösen kidolgozott állásfoglalása.

Még sosem volt ilyen szomjas a bolygó
Kifogyunk a tiszta vízből – figyelmeztet az ENSZ legfrissebb jelentése. Miközben több mint hétszázmillió ember még mindig nem jut ivóvízhez, elképesztő pazarlás folyik ott is, ahol néhány éven belül ellátási problémák jelentkezhetnek.
Új megoldások és befektetések

Az előbb részletezett problémák miatt támogatni kell a gazdálkodókat, növénytermesztőket és állattenyésztőket egyaránt, hogy a korlátozott édesvízkészletek mellett is képesek legyen emelni a termelés volumenét. Magánbefektetések és speciális képzések révén a termelők felkészülhetnek a vízhiányból fakadó veszélyekre.

A vízellátásért felelős intézmények átlátható működése az elosztási és árazási mechanizmusaikban hozzájárulhat a szennyezés és pazarló gazdálkodás mérsékléséhez, állítja a két szervezet. Emellett a vízhez kapcsolódó jogok egyenlőbb elosztására lenne szükség.

Sokszor háttérbe szoruló szempont, amit az elemzés azonban kiemel, az afrikai és ázsiai nők területhez – és egyúttal az édesvízhez – való hozzáférésének biztosítása és hitelhez juttatása, pedig ezen régiókban ők felelnek a mezőgazdasági termelés nagy részéért.

Éghajlatváltozás

A globális felmelegedés számlájára írható szokatlan esőzések, hőmérséklet-ingadozások és további extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy trópusi ciklonok, a mezőgazdaságra és különösen az édesvíz-készletekre is kihatnak. A hegyekből származik a világ édesvíz-készletének 80 százaléka, de a gleccserek csökkenése az éghajlatváltozás miatt veszélyezteti ezt a forrást. Az erdők mérlege pozitív: nemcsak igénylik az édesvizet, de egyúttal vízforrásként is szolgálnak. A világ nagyvárosainak harmada kapja ivóvizének egy részét az erdőkből, ezért e területek megóvása elsődleges.

A vízgyűjtők esetében és a háztartásokban is olyan új szabályozásra és beruházásokra lenne szükség a FAO–WWC elemzése szerint, amelyek javítják a víztároló berendezések, a szennyvíz-elvezetés és a tisztítókapacitások hatékonyságát. A kisbirtokosok számára a tudomány kínálhat jobb megoldásokat például ellenállóbb mezőgazdasági termelőrendszerek formájában.

Jönnek a vízháborúk?
Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo