Málnaszindróma: el fognak tűnni a hazai bogyós gyümölcsök

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt sorra tűnnek el a bogyós gyümölcsök a hazai kínálatból. Feketeribiszkét, köszmétét, málnát vagy szamócát hamarosan már csak elvétve lehet találni a piacon. A munkaerőhiány miatt ráadásul egyre kisebb területen, egyre kevesebben foglalkoznak ipari mennyiségben a munkaigényes bogyós gyümölcsökkel.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Valóságos háború dúlt nyáron déli szomszédunknál a piros arany miatt. Ha valaki azt hinné, hogy a magyarok tubusos ételízesítőjéért mentek most birokra a szerbek, az súlyos tévedésben van. A málna miatt hőbörögtek a termelők, mert a nagyobb felvásárlók – a konzervgyárak és a hűtőházak – még az önköltségi árat sem hajlandóak kifizetni a bogyós gyümölcsért. A termesztők sztrájkkal szeretnék nyomás alá helyezni a szerb kormányt annak érdekében, hogy végre tegyen rendet a piacon. A belgrádi vezetés azonban jelezte: nem áll módjában befolyásolni a piac által diktált átvételi árakat.

Pedig van mit veszíteniük a szerbeknek. Ha mást nem, az elsőségüket mindenféleképpen. Szerbia ugyanis világelső málnatermelésben. Az országban 20 ezer hektáron évente körülbelül 110 ezer tonnányi málna terem, ezzel a szerbek stabilan őrzik vezető helyüket a lengyelek előtt. A málnatermesztésnek elsősorban a közép-szerbiai hegyvidéki területeken van nagy hagyománya. Az utóbbi időben viszont egyre nagyobb gondot jelent, hogy nehéz napszámosokat találni a málnaszürethez.

Túl sok vagy túl kevés

Árharcok nemcsak Szerbiában, hanem hazánkban is szinte minden évben kitörnek a gyümölcságazatok és a feldolgozók között. Ennek általában az az oka, hogy valamelyik fél nem piacképesen kalkulál: az egyik vagy túl sokat kér a termésért, vagy a másik túl keveset ajánl érte. A megoldás – a rendszerváltás óta eltelt időszak folyamatait figyelembe véve – a megfelelő üzemméret elérése lenne. Az európai szintű, korszerű gyümölcsültetvények többnyire nyereségesen működnek, míg a korszerűtlen, elavult szerkezetű gyümölcsösök inkább csak a veszteséget termelik.

Kép: Fotolia

Részben ennek is a következménye, hogy Magyarországon a kilencvenes évekhez képest mára a málnaültetvények több mint 90 százaléka megszűnt, és már csak mindössze néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül élőmunka-igényes növénnyel. Ha két-három hektáron termesztenek málnát, az a mostani viszonyok között már viszonylag nagy területnek számít. De a korábbi, 25 ezer tonnás termés is már a múlté: az idei hozam jó, ha meghaladja az ezer tonnát. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál (Fruitveb) úgy látják, hogy a következő években vélhetően a maradék ültetvényeket is felszámolják, s ezzel – sok más bogyós gyümölcshöz hasonlóan – gyakorlatilag a málna termesztése is megszűnik hazánkban. Legalábbis az ipari felhasználásra, azaz fagyasztásra vagy lémálnának szánt gyümölcs biztosan eltűnik, egyedül a hobbiszinten megtermelt, az őstermelők piacra szánt friss málnája maradhat meg országosan pár száz hektáron.

Vendégmunkásokkal állják a sarat

A szakemberek szerint a gondot az okozza, hogy egyrészt nincs, aki foglalkozzon a családi házak mellett termesztett gyümölcs begyűjtésével, másrészt a nagyobb ültetvényekhez nem találnak elegendő létszámú idénymunkást a termelők. Harmadrészt a felvásárlási és értékesítési árak is rendkívül alacsonyan alakulnak, miközben a munkaerőköltség egyre nagyobb részt hasít ki a termék értékesítési árából. (A bokrok ápolása, metszése, a gyümölcs szüretelése nagy gondosságot és jelentős kézimunka-erőt igényel.) Ezért csak azok az államok állják még a sarat a nemzetközi piacon, ahol a töredékébe kerül a munkaerő (mint például Szerbiában, Ukrajnában vagy Macedóniában), illetve ahol sok energiát fordítottak gépek beszerzésére, a gépi szüretelés megoldására (ilyen Lengyelország). Görögországban például jellemzően albán vagy pakisztáni munkásokat foglalkoztatnak, természetesen a görög bérnél jóval kevesebbért.

Mezőgazdálkodás a toronyházakban
Az agrárium nem lesz képes lépést tartani a Föld növekvő népességével. A talaj nélküli, hidroponikus termesztés a vertikális farmokban lehet a hatékony megoldások. Új módszerrel ötvözik a haltenyésztést és a növénytermesztést.
Fagyok, viharok, hőség

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a rendszerváltás idején még 27 ezer tonna málna termett egy évben Magyarországon. A legnagyobb termőterületek pedig a Börzsöny hegység lábánál, valamint Nógrád, Pest és Somogy megyében voltak. A málna igen érzékeny gyümölcs, a hazai éghajlat, a klímaváltozás és az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, de sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem igazán tűri jól. Az idei málnaszezon sem sikerült túl hosszúra: tavasszal a fagyok, most nyáron a többnapos esők és viharok okoztak károkat a meglévő ültetvényekben.

A szélsőséges időjárás és a klímaváltozás azonban nem csak a málna esetében érezteti a hatását. Szinte az összes bogyós gyümölcs eltűnőben van a magyar gyümölcságazat kínálatából. A feketeribiszke termesztésével már korábban felhagytak a termelők, miközben alig harminc éve hazánk még meghatározó piaci szereplő volt e téren. De ugyanez a helyzet a szamócával vagy a köszmétével (egres) is, sőt úgy tűnik, hogy a meggytermesztés is veszélyben van. Nem véletlenül sürgetett összefogást a minap egy rendezvényen Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Mint fogalmazott: „Ne várjuk meg, míg az utolsó meggyfát is kivágják, miként megszűnt a hazai málnatermesztés is, s ezután avassuk fel a magyar meggy szobrát!”

Szerző: Gyüre József

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo