Már bíróságra mennének a vízért

Egyre többen vannak, akik a saját bőrükön érzik a vízhiányt. Afrikában és Ázsiában sokaknak csak pár liter jut naponta, ami megélni is kevés, nemhogy gazdálkodni. Már nemzetközi bíróság elé vinnének folyócsapolással kapcsolatos gondokat.

Sokat visszhangzott szólamok, - zárd el a csapot, ne fürödj kádban, inkább csak tusolj, de azt is gyorsan, ne öntözz pazarlóan - melyeket elég gyakran hallunk, ám mégis nehéz komolyan venni a figyelmeztetést, mivel nem érezzük a bőrünkön ennek a hatásait. Nem érezzük, mivel nem kell beosztóan, napi néhány liter vízből élnünk, nem úgy, mint sok Afrikai vagy Ázsiai lakónak. (De már Hollywoodot és a Szilícium-völgyet is elérte a vízhiány.)

Kép:PP archív

Tavaly augusztusban tapasztaltuk meg először, milyen az, amikor csoportosan, tömegek érkeznek, menekülnek szörnyű helyzetekből. Ők elsősorban az Iszlám Állam és a szír katonai helyzet miatt kényszerültek a menekülésre, de gyakran nem a háború az egyetlen ok, ami konfliktusokat vált ki. A háborúk háttere is összetett, nem vezethető vissza csak a kormányerők és a felkelők közötti érdekkülönbségre. A sok gazdasági érdek közül egyre fontosabb szerepet kap a vízhiány és a vízgazdálkodás kérdése. Tavaly például a szír és iraki kormány nemzetközi bíróság elé akarta vinni, hogy Törökország megcsapolja az Eufráteszt, amihez nem lenne joga. Más vidékeken pedig nem fordulnak a felek bírósághoz, erőszakkal próbálják megoldani a helyzetet. Jelenleg a Föld népességének 40 százalékának nehézséget jelent a vízhez való hozzáférés. Vagy egyáltalán nincsen víz, az aszályok teljesen kiszárítják a folyókat, tavakat, a talajvíz eltűnik, vagy van ugyan víz, de szennyezettsége miatt nem fogyasztható.

Menekültek vagy klímavándorok?
A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy ugyan a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.
Afrikának vannak területei, ahol víz van ugyan, de kezelve csak a nagyvárosokba jut el. A városok perifériáján lévő nyomortelepek, kisebb városok teljesen kiesnek ebből a rendszerből, és ezeken a helyeken a vízmaffia szervezetten kiépíti saját, önkényes ellátórendszerét. Ezek a kartellek döntenek a víz illegális újraelosztásáról, törvénytelenül jutnak vízhez, amit jóval a piaci ár felett értékesítenek a legszegényebbeknek. Ami az eleve kiszolgáltatott és nyomorgó lakosság függőségi viszonyait erősíti. Vannak magyar szervezetek, melyek ezen a helyzeten próbálnak segíteni, ilyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Afrikáért Alapítvány. Több Afrikai országban - Kenya, Uganda, Kongói Demokratikus Köztársaság - működtetnek szanitációs központokat, hogy a helyiek életét megkönnyítsék: tisztálkodhatnak, tiszta vizet ihatnak. Ám annak ellenére, hogy vannak nemzetközi szerveztek, fejlesztési projektek, ezek mégsem tudják teljesen felszámolni a vízhiányból fakadó feszültségeket.

Az Afrikából történő migráció egyik fő oka tehát a vízhiány. A nagyrészt még mindig mezőgazdasággal foglalkozó népesség víz nélkül nem tudja öntözni földjeit, így már az önfenntartás is veszélybe kerül. Mikor sok százezren, millióan még a létminimum fenntartásához szükséges alapanyagokat, javakat is elvesztik, elindulnak, hogy túléljenek. Ezzel a súlyos problémával kell szembenéznünk, hiszen a világ fejlettebb és vízzel ellátott területén élünk, ahova már jelenleg is sokan érkeznek, hogy Nyugatra továbbhaladhassanak.

Mit tehetünk mi magunk? Egyrészt vissza kell fognunk a pazarlást, ezzel hozzájárulva a globális vízkrízis csökkenéséhez. (Itt talál néhány tippet, hogyan.) Másrészt olyan szervezeteket támogathatunk, amelyek a szegényebb országokban a szükséges infrastruktúrák kialakításán dolgoznak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo