Már elmentünk a falig a rezsicsökkentésben

Megtört a rezsicsökkentés lendülete, a kormány elsődleges céljává az eddigi eredmények megőrzése vált. A villany és gáz ára az EU tagállamai közül már nálunk az egyik legolcsóbb, ezért a rezsicsökkentés tartaléka nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik.

Kép:Pixabay

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több mint 821 milliárd forintot hagyott a fogyasztók zsebében, több lépésben átlagosan 25 százalékkal csökkentve a gáz, áram és távhő árát. Hasonló nagyságrendű forrás több százezer lakás energiahatékonysági beruházását tenné lehetővé, mely révén akár feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei.

A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek  hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének szükségességét, a tető, födém hőszigetelését, cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.

A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány. A Magyar Energiahatékonysági Intézet ezért azt javasolja, hogy a rezsi további lefaragása érdekében a kormány inkább a magyar otthonok energiahatékonnyá tételét támogassa. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint 2020-ig 700 ezer otthon rezsicsökkentő felújítása kellene megvalósuljon, mintegy 1600 milliárd forintnyi beruházási igénnyel. Az előző finanszírozási időszakban nem lehetett uniós forrásokból támogatni a lakóépületek korszerűsítését, de a 2014-2020 közötti ciklusban az Európai Bizottság ezt lehetővé tette. A magyar kormány a Brüsszelnek 2014-ben leadott programban erre a célra kb. 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást különített el. Ezt a Bizottság 2015. tavaszán elfogadta. (Lázár János korábbi nyilatkozata szerint nincs lehetőség más típusú támogatás kiírására, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője szerint viszont nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását.)

Tovább nehezíti a kormány a zöldenergia terjedését
Újabb kormányzati pofon a megújuló energiáknak, egy friss rendeletmódosítással ugyanis visszamenőlegesen veszik el a lehetőséget a folyamatban lévő zöldenergia-projektektől.
2016-ban mindösszesen 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Program keretében.

Az energiahatékonysági előírások tekintetében ráadásul Magyarország egy nagy áttörés előtt áll. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal és a meglévő, elavult épületállományt még jobban leértékeli.

„Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.” - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

Újra fűtjük az utcát
Idén is milliók fogják az utcákat fűteni az október közepétől elindult fűtési szezonban – derül ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből, mivel a válaszolók mindössze egynegyede (26,7 százaléka) él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban. A felmérés szerint a magyarok 69 százaléka tudja, mit jelent az energiahatékonyság, 20 százalék viszont egyszerűen csak a vízzel és energiával történő spórolással azonosítja azt.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo