Már a jövő évi készleteinket éljük fel

A GFN számításokkal határozza meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét (például élelmiszerek, nyersanyagok előállítása, CO2 elnyelése), és viszonyítja ezt a természet azon kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat, és elnyelni a hulladékunkat. E számítások azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül kilenc hónap alatt az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az idei év egészében, ezért idén szeptember 27-én van az Ökológiai Túllövés Napja (angolul: Earth Overshoot Day, amely a nagy-britannia-i székhelyű New Economics Foundation alapkoncepciójára épül).

A természeti erőforrásoknak az emberiség által igényelt jelenlegi becsült mértéke 1,2 - 1,5 Föld kapacitását tenné ki attól függően, hogy melyik megközelítést használták. Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat - annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő, és CO2-t bocsátott ki -, amely ütem a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. Azonban a tendencia mindegyik esetben abszolút konzisztens: ökológiai lábnyomunk a duplájára növekedett 1961 óta. Akkoriban az erőforrások iránti igény még jóval a természet eltartó képessége alatti szinten volt, de valamikor az 1980-as években átléptük a kritikus vonalat. Az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani, ezt az állapotot nevezzük ökológiai túllövésnek. (Elkerülhetetlen, hogy átmenetileg emelkedjenek a végfogyasztói árak az új zöld kapacitások rendszerbe állítása miatt.)

Az ábra az ökológiai túllövés görbéinek időbeni alakulását mutatja négy – némileg különböző – adatforrásból kiindulva, és különböző termékenységi adatokat használva az egyes földhasználati módoknál. Az ábra függőleges tengelyén a “szükséges Földek száma mértékegység” szerepel, amely esetében természetesen az 1-es érték jelenti a hosszú távon is fenntartható eltartó képességet.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket tekintjük az emberi népesség és fogyasztás növekedését illetően, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már kétbolygónyi kapacitására lenne szükségünk az emberi igények kielégítéséhez. Ilyen fejlődési pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.

Az ökológiai túllövést három fontos tényező vezérli: az emberi fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma, és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota (azaz a biokapacitás mértéke). A modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de ez a növekmény nem volt képes lépést tartani az emberiség létszámának és fogyasztásának növekedésének ütemével. (Európa épületeinek zöldebbé tétele háromszoros előnnyel jár, a Föld, annak lakói, és a gazdaság szempontjából egyaránt.)

Az előre elköltött fizetés

Az év hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a CO2-ot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a megtakarításainkat élnénk fel évről-évre a maradék időszakban. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból" - mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk - ökológiai értelemben -, mint amennyit a lehetőségeink megengednének" - mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg továbbszélesedni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk."

Vissza kell fognia magát az emberiségnek

"A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk" - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. "Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást. Valamint azt, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, amely a jóllét folytonos feltételét képezi, és nem pedig a gyors pénzszerzés érdekében leamortizálni azt." (A világ egyik legismertebb fenntartható fejlődés gondolkodója, Dennis Meadows a hatékonyság helyett a „rugalmas erő" kialakításának fontosságáról, valamint a kultúra megváltoztatásának szükségességéről beszélt a Piac&Profit konferenciáján.)