A Föld lakossága 2016-ban alig több mint 8 hónap alatt használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a „vörös tartományban” töltjük, azaz túlfogyasztjuk a bolygó erőforrásait. Az utóbbi 15 évben az ökológiai túllövés napja 2 hónappal került korábbra, idén már augusztus 8-án, 2015-höz képest 5 nappal előbb átlépjük azt a küszöböt, ami után a természet már nem képes a saját megújuló képessége alapján újból előállítani, amit elhasználunk.
A Föld lakossága folyamatosan növekszik és ezzel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Az emberiség mai fogyasztását figyelembe véve így már 1,8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy ne legyünk deficitesek.
Akadnak olyan országok, amelyek igényei messze meghaladják természeti erőforrásaikat, így import segítségével elégítik ki igényeiket. Japánnak több mint hétszeresen, Katarnak hatszorosan, Svájcnak pedig több mint négyszeresen haladja meg fogyasztása a saját területén fellelhető erőforrásokat. Magyarország e rangsorban jobban teljesít, annak ellenére, hogy hazánk a fejlett országok közé tartozik, fogyasztásunk „csak” 1,3 szorosan haladja meg Magyarország biokapacitását.
Hűtéssel fűtjük a Földet
A MAVIR adatai alapján az utóbbi két évben minden korábbinál magasabbak voltak a nyári rendszerterhelés csúcsai. A rendszerirányító tapasztalata szerint 24 °C napi átlaghőmérséklet felett minden további egy fokos emelkedés 90-100 MW-tal növeli az ország villamosenergia-fogyasztását.
A Knauf Insulation korábbi felméréséből kiderült, hogy Magyarországon minden 4. ember otthon is használ légkondicionálót. A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk, és annál jobban növeljük a Föld erőforrásainak fogyasztását. Ha a belső hőmérsékletet 2°C-kal alacsonyabbra állítanánk télen és ugyanennyivel magasabbra nyáron, nagyságrendileg 1 tonnával kevesebb CO2-t bocsátanánk ki évente.
Elengedhetetlen tehát a lakosság energiahatékonysági beruházásokra történő ösztönzése. Augusztus 15-étől az Otthon Melege program keretében az 1996 előtt épület családi házak energetikai felújítására is lehet pályázni.
Nem „csak” unokáink érdeke
Egy átlagos magyar háztartásban a rezsi 75%-át a fűtés- és hűtés költsége teszi ki. Az energetikai felújítások, mint a hőszigetelés, a háztartások költségvetésére is pozitívan hatnak. Annak ellenére, hogy Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a földgáz, és negyedik legalacsonyabb az áram végfogyasztói ára, jövedelmünknek mégis még mindig közel 5%-át költjük háztartási energiára, míg hőszigeteléssel fűtési költségünk és a fűtésből adódó CO2 kibocsátásunk közel felét megspórolhatjuk.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a 20 évnél idősebb családi házak részesülnek ezúttal energetikai támogatásban, hiszen éppen ezek az épületek a legpazarlóbbak itthon. Viszont a családi házak közel 3/4-e 1980 előtt épült, és közel 90%-uk szorul energiahatékonysági felújításra, így égető szükség van további támogatásra is annak érdekében, hogy érdemi előrelépést tegyünk CO2 kibocsátásunk csökkentése és az energiapazarlás megszüntetése terén” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
A most induló Otthon Melege pályázat azonban mindössze 2000 családi ház energetikai felújítására biztosít keretet, miközben közel 2,5 millió családi ház szorulna rá a korszerűsítésre. Egyes szakértői számítások szerint, amennyiben a háztartások minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének, éves szinten a felhasznált energia több mint 42%-át, megtakaríthatnák. Ennek a megtakarítási potenciálnak 84%-át a családi házak teszik ki.
