Megújuló energia: ez így nem lesz jó

2018. január 04. csütörtök - 19:20 / piacesprofit.hu
  •    

Európa 2030-ra energiájának 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fogja előállítani – legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs és befektetési hajlandóságát.

A decentralizált energiafelhasználás kialakítása fontos lépés ahhoz, hogy az Európai Unió elérje ambiciózus céljait. Előrejelzések szerint 2015 és 2025 között világszerte 400 megawatt per óráról 50 gigawatt per órára növekszik a decentralizált energiaraktár-kapacitás, ez pedig továbbnöveli a megújuló energiaforrások versenyképességét. Ennek egyik látható jele például az, hogy a napelemmodulok ára közel 80 százalékkal csökkent 2010 óta – derült ki a Roland Berger „Az emberek ereje – Európa decentralizált energiapiacának jövője” című tanulmányából.

Ugyanakkor még mindig számos akadályt kell leküzdeni az energiaforradalomhoz vezető úton. Az egyik legfőbb gátló tényező, hogy a standardizált szabályozás az európai piac számára nem előnyös. Minden egyes EU-tagállam maga felelős a saját piacáért, amelynek köszönhetően az unióban uralkodó különböző politikai- és piaci törekvések folyamatosan akadályozzák egymást, veszélyeztetve ezzel a közös európai klímacélokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője szerint ha Európa döntéshozói nem törekednek az összehangolt energiapolitika megvalósítására, akkor az EU nem fogja elérni a saját maga által kitűzött klímacélokat, és a kontinens továbbra is függ majd a fosszilis üzemanyagokat beszállító nemzetektől.

Blue photovoltaic solar panels, closeup shot

Kép: Fotolia

A döntéshozóknak intelligens szabályozást kell elrendelniük

A Roland Berger szakértői az alábbi négy lehetséges jövőképet állapították meg az európai energiaszektor esetében:

  • zöld forradalom, amelyhez erős piaci fejlődésre és politikai elkötelezettségre van szükség,
  • széttagolt forradalom, amely erős piaci fejlődést és alacsony politikai elkötelezettséget feltételez,
  • piaci apátia, mely alacsony piaci fejlődést és erős politikai elkötelezettséget jelez előre,
  • lassan mozgó piac, amely alacsony piaci fejlődési szintet és gyenge politikai elkötelezettséget predesztinál.

Nyilvánvaló, hogy minden esetben egy intelligens szabályozási rendszer kialakítására lesz szükség, mely egyben a piaci mechanizmusok megfelelő működésének legfontosabb előfeltétele is. „A szabályozási követelmények kényszeríteni fogják az európai országokat arra, hogy új és környezetbarát technológiákat alkalmazzanak az energia-előállítás során – mondta Schannen Frigyes. – Cserébe több tőke áramlik majd az innovatív megoldásokhoz és a decentralizált energiarendszerekkel kapcsolatos kutatásokba és fejlesztésekbe.”

Hamarabb zölddé válhat az európai energiahálózat, mint gondolták
A 3500 tagot tömörítő Eurelectric energiaipari szervezet szerint felgyorsult az átállás a megújuló energiákra Európában. Hamarabb lehet az öreg kontinens energiatermelése karbonsemleges, mint ahogy előző jelentésükben 2009-ben jósolták.

Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy teljesítményre képes energiaraktárak még állandó kompenzációra szorulnak a változó időjárás és a szezonális ingadozások miatt, különösen igaz ez a szélenergia és a napenergia esetében. A sikeres energiaforradalomhoz az ilyen technológiára épülő rendszerekbe szükséges befektetni.

Üzleti modell átalakulás az energiaszolgáltatók között

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a decentralizált energiarendszer, a piac vezető szereplőinek új üzleti modellt kell kialakítaniuk.  Olyan új üzleti területek tűnnek majd fel, mint az okos raktározás vagy a lakossági fogyasztók számára kiépülő digitális energia-tanácsadói rendszerek. „A vállalatoknak körültekintően kell megtervezniük azokat a befektetéseiket, amelyek a fosszilis energiaforrásokra épülnek, hiszen idővel mindenkinek el kell hagynia ezt a forrást. Ugyanakkor a vállalatok vagyoni helyzetétől is függhet, hogy rákényszerülnek-e idővel a teljes ágazat elhagyására” – figyelmeztetett Schannen.

A fosszilis üzemanyagoktól való elszakadás kapacitásfelszabadulást is jelent, ezek lekötésére új technológiákat vezethetnek be, az újonnan kialakított üzleti modelleknek megfelelően. A vállalatok számára fontos lesz az is, hogy partneri együttműködést alakítsanak ki startupokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, biztosítva hozzáférésüket az új technológiákhoz. Összességében Schannen Frigyes arra figyelmeztet, hogy azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak az energiaforradalom hozta változásokhoz, azt kockáztatják, hogy korábbi sikeres üzleti modelljük elsősorban külső tényezők miatt veszteségessé válhat.

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés
A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius-foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hatpontos cselekvési tervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor