Százmilliárdos üzlet
Hétszáz magyar település határában van lefedett, de potenciálisan környezetszennyező hulladéklerakó, máshol viszont óriási üzletet látnak benne. A skót kormányzat ugyanis a világon elsőként hivatalosan is felvállalta a lezárt szeméttelepek bányászatának ügyét. Az előzetes becslések szerint forintban számolva akár százmilliárdos nyereségre lehet szert tenni egyetlen lezárt lerakóból, miközben értékes energiahordozók, és ritka földfémek bukkannak elő a szeméthalmok közül.
100 milliárd forint a fémekből
A lerakók bányászatának ötlete nem új keletű, ám a technológia fejlettsége most jutott el arra a pontra, amikor érdemes gazdasági szempontból is belevágni a vállalkozásba. A hulladéklerakókban ugyanis nagyon sok értékes nyersanyag, így fémek, ritkaföldfémek és műanyag található, amelyek ára egyre csak emelkedik a világpiacon.
A svéd Linköping Egyetem kutatásai szerint egyetlen svéd hulladéklerakóból is több százezer tonna fémet lehet kitermelni, köztük alumíniumot, vasat, cinket és olyan ritka fémeket, mint a titánium vagy a molibdén. Csak a kitermelhető fémek piaci értéke 100 milliárd forintot tesz ki, az előzetes számítások szerint – írja a Best Machinery Blog.
A svéd kutatók szerint a lerakók bányászata számos előnnyel jár a hagyományos bányászathoz képest, ugyanis itt nem kell lelőhelyek után kutatni, és a bányaterület kiépítésére sincs szükség, ráadásul a tevékenység nem környezeti károkkal, hanem hasznokkal jár.
Munkahelyet teremt
Angliában egy holland cég és a swindoni önkormányzat összefogásával kezdenek bele egy már lezárt lerakó bányászatába. Az elképzelések szerint a húszéves bányászati periódus alatt a település határában fekvő lerakó teljesen eltűnik, miközben több száz embernek ad munkát az anyagilag is sikeres vállalkozás.
Környezeti hasznok és hazai lerakók
A lerakók bányászatának számos környezeti haszna is van. A régi szeméttelepek közül ugyanis sok nem megfelelően épült, és ezért folyamatosan szennyezik a környezetet, ráadásul metánt termelnek, ami nagyon erős üvegházhatású gáz. A lerakók bányászatával ezek a károk megszüntethetőek, ráadásul a kibányászott nyersanyagok és energiahordozók is újrafelhasználhatóak. A skóciai becslések szerint a fémek 70-90%-a, míg a műanyagok 50-75%-a nyerhető ki a bányászati eljárás során.
Egy hazai doktori értekezés szerint az ezredfordulón Magyarországon közel 700 hulladéklerakó működött, amelyet az uniós csatlakozás során zömében bezártak. Ezek a lerakók azonban legtöbbször az alapvető védelemmel sincsenek ellátva, és továbbra is kockázatot jelentenek a környezetre és a közelben lakókra nézve. Talán egyszer majd ezek a lerakók is befektetési lehetőségek lesznek Magyarországon?
