2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy a napenergia iránt a kereslet minden kontinensen folyamatosan nő, tavaly egyenesen 25 százalékkal 50,6 gigawattra. Míg 2015-ben a három vezető, új napenergia-kapacitást kiépítő ország Kína, Japán és az Egyesült Államok volt, hasonlóan 2014-hez, tavaly Kínában és Japánban telepítették a világ új kapacitásainak több mint a felét. Év végén pedig Kína átvette a legtöbb kapacitást kiépített ország címét Németországtól, elérve a 43 gigawattot. 2015-ben az európai napenergia-piacnak is jó éve volt: 8,2 gigawattnyi kapacitás került be a rendszerbe, így az európai fotovoltaikus piac 15 százalékkal nőtt év/év alapon. (A szélenergia szegmensben is várható a fellendülés.)

Új befektetési ciklus kezdődött.

Ahogy a napenergia iránti kereslet 2015-ben több mint negyedével nőtt, úgy nőnek az iparág cégei is: a világ legnagyobb napelem-gyártója, a kínai Trina Solar átlépte az 5 gigwattot a leszállított napelemek kapacitása tekintetében, a világ egyik vezető IT-gyártója, a szintén kínai Huawei (amely forgalmában csak kis részesedéssel bír a napenergia) a világ vezető napeleminverter-gyártója lett. A legtöbb napelem-gyártó eladta teljes raktárkészletét és teljes kapacitáson működik 2016 első hónapjaiban.

Miután számos ország és régió a napenergia felhasználásához szükséges eszközök szabad-kereskedelmét korlátozza, a legnagyobb kínai gyártók elkezdték új gyárak építését országhatárukon kívül.

Több mint napelem-gyártás

A napenergiát hasznosító rendszerek beruházásánál nem a napelem a legnagyobb tétel: sokkal inkább a kiegészítő rendszerelemek (balance of system technology, BOS), a mérnöki munka, a telepítés és főleg a finanszírozás jelenti a legnagyobb tételt. A telepítés után pedig a működtetés és karbantartás (akár 25 éven tartó) feladatai teszik ki a fő kiadásokat. A globális napenergia-piac legnagyobb vállalata (a tavaly 3,6 milliárd dolláros bevételt elérő) amerikai First Solar sokkal kevesebb napelemet állított elő, mint nagy kínai konkurensei, de a mérnöki-beszerzési-építési projektjei révén a First Solar az iparág vezető cége.

A napelemek gyártási költsége minden elemzői várakozásnál gyorsabban csökken, és a trend kitart. A legalacsonyabb (házon belüli) gyártási költség (az értékcsökkenést is beleszámolva) Kínában 37 dollárcent/watt volt 2016 első negyedévében, és további csökkenést irányoznak elő a vezető gyártók terveikben, élükön a Canadian Solar-ral.

A kutatások folynak, hogy növekedjen a napelemek és cellák hatékonysága

Technológiai szempontból a kristályos szilícium marad a napenergia-piac fő alapanyaga, amit a fotovoltaikus berendezések 90 %-ában felhasználnak. A szilícium napelemek fejlesztésében egyre nagyobb résszel bír a PERC (Passivated Emitter Rear Cells), amely a gyártási folyamatba való kis befektetéssel további 1 százalékponttal növeli a hatékonyságot.

Eltartott egy darabig, de mára egyre több energia-szolgáltató aktív a napenergia-szektorban, az erőművek építésében és működtetésében. Azok a szolgáltatók, akik már korábban beléptek a napenergia-piacra, mint a francia EDF vagy az olasz Enel, mára elismert szereplőkké váltak minden kontinensen.

Teret nyer a kiskereskedelemben

Olyan jelentős kiskereskedelmi vállalatok, mint például az IKEA, elindították a napenergia-rendszerek eladását, míg más termelő cégek, mint például az Unilever, napenergiát használnak termelési folyamataikhoz. A számos európai, fejlett elosztóhálózatokkal rendelkező piacon a napenergia hasznosítása, más okos megoldásokkal kombinálva, tökéletes lehetőséget teremtett a fogyasztóknak, hogy kontrollálják energiaszámlájukat.

Magyarországon a MANAP megítélése szerint elsősorban az EU-s támogatásoknak köszönhetően nőttek jelentős arányban az elmúlt években a napelem-kapacitások, ami örvendetes, ám nem jelent kiszámítható környezetet. Az eddig tapasztalt fejlődésben idén az EU-s támogatási ciklusváltás átmenetileg megtorpanást eredményez, amit az Otthon Melege program lakossági beruházásokra kifejtett halasztó hatása is erősíteni fog. Hosszabb távon a beruházási támogatások helyett a szabályozói és adminisztratív akadályok és költségek racionalizálása az, ami a megújuló energiák költséghatékony terjedését elősegítené.