Nem az a gond, hogy nem lesz mit meginni

Elképesztő mennyiségű ivóvizet pazarolunk el nap mint nap, miközben a klímaváltozás következtében lassan azzal kell szembesülnünk, hogy nem lesz mivel öntözni növényeinket, itatnunk állatainkat, hűtenünk tervezett atomerőműveinket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az ivóvízellátás világszerte egyre nagyobb problémát jelent. A világ édesvízkészletei ugyanis az összes víz csak alig 4 százalékát teszik ki – és ennek jelentős része is az Antarktiszi jégmezőkben van „tárolva”. Eközben a világ népessége egyre szaporodik – hamarosan meghaladja a hétmilliárdot az egyre nagyobb embertömeg pedig egyre szomjasabb. A jelenlegi tendenciák alapján 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll – mondta Ban Ki Mun ENSZ főtitkár az októberben Budapesten rendezett Víz Világtalálkozón. Mint a Piac&Profit korábban megírta, a világ számos területén már most súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat. Jelenleg mintegy 2,5 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, Magyarországon is több százezer ember ivóvize szennyezett.

„Határozottan negatív tendenciák tapasztalhatóak a világban az ivóvíz kérdésében” – mondta a Piac & Profitnak Benkő Dániel, a WWF éghajlatváltozási projektvezetője. A szakember szerint a klímaváltozás következtében az eddig megszokott vízkivételi lehetőségek megváltoznak, vagy teljesen eltűnnek, ami alapjaiban fogja befolyásolni életünket. „Jó példa erre, hogy ezen a télen alig-alig esett a hó Magyarországon, miközben a mezőgazdaságunk hagyományosan rá van utalva a talaj vízkészletét feltöltő téli csapadékra. Egy-egy év kiesés még nem jelen problémát, de szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a mindinkább átalakuló éghajlat miatt a csapadékeloszlás egyre egyenetlenebbé válik, így pedig csökkennek majd a termésátlagok” – emelte ki Benkő. (A víz a legértékesebb erőforrásunk, fel kell hagynunk a pazarlással!)

Mindeközben óriási mennyiségű vizet pazarolunk el. Az átlagos európai vízlábnyoma 1680 köbméter, a közvetlen lakossági felhasználás 68 köbméter és ennek negyede semmi másra nem szolgál csak a vécécsészék öblítésére. Hasonlóan pazarló élelmiszertermelésünk: egyetlen kilogramm marhahús előállítása 16 ezer liter vízbe kerül, szemben egy kilogramm liszttel, amely „csak” ezer liter vízbe kerül. Ennek ellenére mégis az Európai Unió (és benne Magyarország) mégis bőkezűbben támogatja az állattenyésztést, mint a növényi mezőgazdasági termékeket.

Hogyan csökkentheti vízfogyasztását?
Kádfürdő helyett tusoljon.
Tusoláskor, szappanozás közben zárja el a vizet.
Fogmosás és borotválkozás idejére zárja el a csapot.
Ne mosogasson folyóvízzel.
A mosógépet csak telerakott állapotban indítsa el.
A mosogatógépet is csak teli tálcákkal indítsa be.
Gondoskodjon a csöpögő csapok megszereléséről.
Időnként ellenőrizze a fogyasztást.
Öntözzön összegyűjtött esővízzel.
A nem is olyan távoli jövőben azonban fel kell hagynunk majd pazarló életmódunkkal. „Nem attól kell tartani, hogy nem lesz mit innunk, hanem az ipari-mezőgazdasági vízfelhasználás ütközik majd nehézségekbe” – emelte ki Benkő Dániel. A szakértő szerint a folyók éves vízhozama sok területen csökkenni fog, ami negatívan hat majd az ipari termelésre, az energia előállításunkra. „A legtöbbet emlegetett példa a Kilimandzsáró hava, amely mára már csaknem teljesen eltűnt, veszélybe sodorva ezzel az olvadékvíztől függő teljes ökoszisztémát, de nagyobb méretekben ugyanez történik az Alpokban és a Himalájában is.

Az ott eredő folyók ugyanis a nyári-száraz időszakokban a gleccserek olvadásából nyerik a vízutánpótlásukat. Ezek a gleccserek visszahúzódóban vannak: ez pedig a folyók időszakos kiszáradásával fenyeget” – mondta a WWF szakértője. A Himálájában tapasztalható gleccserolvadás hárommilliárd ember vízellátását, jelentős országok, mint India, avgy Kína iparát sodorja veszélybe, az Alpokban tapasztalható gleccserolvadás pedig a Dunán keresztül közvetlenül minket érint. Ha a Duna vízhozama – még ha csak időszakosan is - csökken, akkor komoly gond elé néz a magyar mezőgazdaság, de egy sokkal közvetlenebb veszély is jelentkezik. „A Paksi Atomerőmű bővítésével évtizedeken keresztül működő atomerőművet hozunk létre. Ha a Dunában nem lesz elég víz, akkor ezt nem lesz mivel hűteni, duzzasztóművet kell építeni a folyón, ami iszonyatos költségekkel jár majd” – hangsúlyozta a szakember.

árpedig a klímaváltozás miatt fel kell készülnünk arra, hogy a jövőben a Kárpát-medencében nem egyenletesen fog hullani a csapadék, komoly szárazságokra, aszályos időszakokra, ugyanakkor árvizekre és belvizekre egyaránt fel kell készülnünk.

Ugyan hazánkat vízben gazdagnak tartják, ám az igazság az, hogy a Kárpát-medence évről –évre nagy mennyiségű vizet veszít. „Magyarországra évente 111,5 köbkilométer folyóvíz érkezik, 54,5 köbkilométer csapadék esik, viszont  a párolgási veszteség, a kifolyó vizek és a fogyasztás miatt minden évben a medence fél köbkilométer vizet veszít” – mondta el Hetesi Zsolt fizikus a Piac & Profit által szervezett Fenntarthatósági Csúcson. Hetesi szerint a hiányzó vizet csak a tavaszi árvizekből lehetne visszatartani, azonban a jelenlegi ár- és belvízvédelem az, ami arra törekszik, hogy minél hamarabb az ország határain kívülre vezesse a vizet. Az árvízi tározók kiépítése és az árterek kiszélesítése azonban késik, mivel az ártereken jelenleg hagyományos gazdálkodás folyik, ami ugyan gazdaságtalan, azonban a támogatási rendszer révén mégis megéri a gazdálkodóknak fenntartani a jelenlegi rendszert.

A víz világnapja
Az ENSZ-közgyűlés az 1992-ben döntött megtartásáról. A Földön több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a “Víz az életért” cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a tiszta vizet nélkülözők több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. Az ENSZ a 2013-as évet a vízügyi együttműködés nemzetközi évének nyilvánította. Magyarország idén októberében az ENSZ tagállamainak, intézményeinek és valamennyi érintett gazdasági és társadalmi szereplő részvételével szervez nemzetközi víz konferenciát.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo