Nem fékezhető meg a globális felmelegedés 2 Celsius foknál

2017. augusztus 13. vasárnap - 10:01 / Kriston László
  •    

Két Celsius fokban maximálni a felmelegedést, ez a célja a klímapolitikának, erre kalibrálták az országok emissziócsökkentési vállalásait is a párizsi klímaegyezményben. De a tudósok azt mondják, 95 % az esélye, hogy túllépjük ezt a pontot, márpedig a nagyobb felmelegedés a jelenlegieknél még szélsőségesebb természeti folyamatokat gerjeszthet.

Csak 5 % az esélye, hogy sikerül 2100-ig 2 Celsius foknál megállítani a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest. Ez azt jelenti, hogy olyan útra lépünk az ökoszisztémák kezelésében, illetve az új körülményekhez való akklimatizálódás terén, amiben a modern világnak nincsenek tapasztalatai.

A klímatudomány és a klímapolitika tudorai a 2 Celsius fokot lőtték be, mint azt a mezsgyét, amelynél még nem indulnak be olyan folyamatok, amik katasztrofálissá teszik a klímaváltozást. A párizsi klímaegyezmény azonban nem 2 Celsius fokot emleget, hanem annál jóval kevesebbet.

Az az üvegházgáz-mennyiség, amit eddig történelmi léptékben az emberiség kieregetett a légkörbe, egyenlő ahhoz, hogy 1 Celsius fokos felmelegedést okozzon, de 13 % az esélye, hogy ezzel a mennyiséggel már 1,5 Celsius fokos változást idézünk elő. A földi klíma már eddig is 1,1 Celsius fokot melegedett az ipari forradalom előtti viszonyokhoz képest.

A tét most az, hogy a következő 82,5 évben (2017-2100) mit cselekszünk és ezzel hogyan befolyásoljuk (klíma)jövőnket.

Kép:sxc

Kép:sxc

 

Legvalószínűbb szcenárió

Még ha sikerül is jelentős emissziócsökkentést véghezvinni a világgazdaságban, nagy a valószínűsége, hogy a felmelegedés középértéke 3,2 Celsius fok lesz. Ezt a várható népességnövekedés, az egy főre jutó GDP becsült növekedése és az ebből eredő emisszió figyelembe vételével kalkulálták ki.

A bökkenő az, hogy klimatológusok szerint már 2 Celsius fok is drasztikus változásokhoz vezethet, vagyis ennél jóval súlyosab következményekre kell számítanunk 3,2 Celsius fokos felmelegedésnél.

Mi következik ebből?

  • Az emberiség nagy része olyan területeken fog élni, ahol a hőség, a kánikula olyan mértékű lesz, hogy nem lesznek képesek kezelni ezt. Vagyis le fog állni a munka. Világszerte már most is az az módi, hogy a déli órákban nem lehet építkezési munkálatokat folytatni, mert a munkások hőgutát kapnának.
  • Az emelkedő tengerszint miatt a világ nagyvárosainak nagy része “fulladozni” fog a lakott területekre betörő vizektől.
Rekordnagyságú a tengeri halálzóna
Eddig soha nem látott méretűre nőtt a Mexikói-öbölben lévő “halálzóna”, mely olyan elsavasodott terület a tengervízben, ahol semmilyen élőlény nem marad életben, s ezért nem tudja felszívni a légkörből a széndioxidot sem. Így törik meg a karbonciklus, súlyosbítva a levegő szennyezettségét, az üvegházhatást és a klímaváltozást.

A tudósok a talajból, vizek üledékéből, mély kőzetekből vett minták alapján rekonstruálni tudják, mi történik, ha a mostanihoz hasonló karbonmennyiség van a légkörben-mert a régmúltban már történt ilyen. Egy idő után a klíma nemhogy melegebb lesz, hanem sokkal melegebb. Ugrásszerű, exponenciális változásra lehet számítani.

A Business Insider szerint kedvező jel, hogy több olyan bírósági per is van folyamatban a világban, mely azt próbálja rábizonyítani a kormányokra, hogy megsérti polgárai alkotmányos jogát azzal, hogy olyan tevékenységet folytat (vagy enged), ami hozzájárul a klímaváltozás súlyosbodásához. Konkrét eseteket ugyanakkor a cikk nem említ.

Van egy olyan erősödő filozófia is, mely szerint negatív emissziós technológiák fejlesztésében kellene utaznunk, vagyis olyan eljárásokat kifejleszteni és üzembe helyezni, melyek belenyúlnak az ökológiai folyamatokba és kiszívják a széndioxidot a levegőből. Ez már a geoengineering egyre ismertebb szakterületébe tartozik.

(Forrás: Business Insider)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor