További világpiaci áresést sejtet a FAO, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet vezető közgazdásza az alapblog.hu-nak adott interjúban. Concepcion Calpe figyelemreméltónak ítéli, hogy immár negyedik hónapja olcsóbbá válnak az alapvető mezőgazdasági cikkek az árutőzsdéken. Szerinte ennek csak részben oka a vártnál jobb termés, további magyarázatot a geopolitikai, politikai fejleményekben érdemes keresni.
„Egyfajta »ár-leolvadásnak« vagyunk a tanúi” – nyilatkozta a közgazdász a Zentai Péternek adott interjújában. Takarmányok esetében több 10 százalékos az áresés mértéke. A cukor és a hús ugyan drágult, de elenyésző mértékben! A cukornál ezt a két nagy termelőnél (Brazília és India) végbement átmeneti politikai bizonytalanságok okozták, a húsnál pedig az, hogy a legnagyobb állattenyésztő országokban a piac stabilizálása érdekében direkt visszafogták a vágásokat. Ilyesfajta helyzetekre volt már példa korábban is, de most a szokásosnál többféle, nem éghajlati ok befolyásolja azt.
Drámai mértékű torzítások
A FAO vezető közgazdásza elmondta, hogy drámai mértékű torzításokat is képes végezni a nagypolitika a mezőgazdasági árszintek alakulásában. Beláthatatlan, hogy miket fog produkálni a tény, hogy Oroszország lezárta piacát a világ vezető élelmiszertermelői, egyebek között Ausztrália és Új-Zéland, az Egyesült Államok és Kanada elől is. Ádáz verseny kezd máris kialakulni köztük az alternatív piacok „bevételéért”.
Ez a legújabb kereskedelmi háborúskodás, az orosz importstop főként a hús és a zöldségfélék árára lehet majd hatással. Oroszország egy „élelmiszer-importmonstrum”, nagyon fontos piac a világ első számú exportőrei számára, akik mindent elkövetnek majd, hogy máshol adják el az Oroszországnak szánt termékeiket, miáltal óhatatlanul lenyomják majd az árakat világszerte. Az orosz fogyasztók biztosan nagyon rosszul járnak, mert minden megdrágul majd az oroszországi boltokban. Jól jár viszont a nem nagyszámú orosz mezőgazdasági termelő, mert kiiktatták az összes konkurensüket. Ugyanakkor hatalmas károk fogják érni az amerikai, a norvég, az ausztrál és a kanadai termelőket, Lengyelország pedig nem fog tudni mit kezdeni a gigantikus krumplitermésével, aminek akár a fele is kárba mehet az orosz importtilalom okán.
Concepcion Calpe elmondta, hogy a FAO szakértői csak az alapélelmiszer-cikkek árjegyzéseit, illetve az árutőzsdék kötéseit figyelik a legnagyobb élelmiszer-exportőr országokban. Az egyes országok kiskereskedelmi árait azonban a devizaárfolyamok változásaitól kezdve a helyi szabályozókon, a szállítási költségeken és a munkaerőpiac alakulásán át a vámokig soktucatnyi egyéb faktor befolyásolja. Így hiába zuhan, mondjuk, a kenyérgabona világpiaci ára, attól még sok helyütt egy árva centtel sem lesz olcsóbb a kenyér. Különösen ott nem, ahol különböző adókkal erősen drágítják is a benzint.
Drámai kilengések jellemzik mostanság az időjárást világszerte. Az extrémebb megnyilvánulásokhoz azonban mintha kezdenének alkalmazkodni a mezőgazdasági termelők: technológiai megújulással és egyre racionálisabb, takarékosabb vízkészlet-gazdálkodással rövidítik a beérési időszakot, továbbá az időjárási szélsőségekkel szemben egyre inkább ellenállni képes fajtákat termesztenek világszerte. Ez a folyamat húzódik meg a mögött, hogy a klímadráma nem okoz igazán nagy „árdrámát”.
A génmódosított fajták „bevetésének” kérdésében a FAO nem foglal állást, „azt viszont tapasztaljuk, hogy például az árvizek által gyakran sújtott Bangladesben rendkívüli eredményeket értek el a rizstermés megóvásában azáltal, hogy árvízellenálló, génkezelt fajták termesztésére kezdenek áttérni” – zárta gondolatait az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet közgazdásza.
