Ölre mennek a cégek az elektromos autók feltöltéséért

Technológiai startupok, a nagy energiaszolgáltató vállalatok és az olajipari óriások kezdték meg a stratégiai helyezkedést egy új piac megszerzéséért: ki telepíti és üzemelteti az elektromos autók akkutöltő állomásait, amikor már többségében elektromos autók futnak az öreg kontinens útjain? Óriási bizniszről van szó.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sokáig a villanyautók legfeljebb 100 kilométert bírtak egy feltöltéssel megtenni, tehát az ellátásuk alapvetően városi dolog volt. Most azonban, hogy már akár több száz kilométert is meg lehet tenni velük, benyomulnak – illetve eljutnak – a falvakba, a gyéren lakott régiókba is, ahol eddig senkinek nem jutott eszébe töltőegységet kiépíteni, mert nagyszámú elektromos autó híján nem érte meg.

Most eszükbe jut. Sok cégnek.

A Tesla, a Porsche, a BMW mind gyárt már elektromos autókat, melyek akkumulátorai akkora kapacitásúak, hogy lehetővé teszik akár egy ország átutazását egy feltöltéssel. A Volvo, a Daimler, a Volkswagen is felgyorsítja az átállását a zéró emissziós autók gyártására.

Szűk piac

Megkezdődött a zéró emissziós vidéki közlekedés elterjedésével együtt járó gyarmatosítás.  Csakhogy az európai autópályákon limitált a leállóhelyek száma, ahova kikanyarodhat az autós és megállhat enni, pihenni – vagy feltölteni az elektromos autóját. E helyek tehát egy véges piacot jelentenek, ahova egyre többen szeretnének betörni.

Az olajvállalatok annyiban előnyt élveznek, hogy a benzinkutak foglalják el a kiállóhelyek nagy részét. De a startupok és energiaszolgáltatók is szeretnének állomásokat telepíteni, melyek kiszolgálnák a gyarapodó elektromos autóflottát. Pontosabban az akkumulátoraikat.

Angliában az InstaVolt kénytelen földterületet bérelni a benzinkutak működtetőitől, hogy meg tudjon telepedni a piacon. Ez persze jó ügylet a benzinkutasoknak, mert infrastrukturális beruházás nélkül jutnak új bevételi forráshoz, ami nem csak a bérleti díjat jelenti. Az elektromos autók tulajdonosai is az ő boltjaikban vásárolnak a kutaknál, növelve a forgalmukat.

Kép: Wikipedia

Az idő pénz

De nem csak az a cél, hogy az európai országok térképét tele lehessen szórni pontokkal, amik a töltőállomásokat jelzik. Az autósoknak szupergyors töltésre van szükségük. Olyan töltőkre, amik egy óra alatt megoldják a problémájukat. Kinek van kedve, ideje és lehetősége úgy szervezni az életét, hogy csak egy egész esti töltés után használhassa újra az árammeghajtású gépkocsiját? Elvégre a magán- vagy üzleti célból nagy távokat utazó ember akár napközben is lemerítheti az akkuját.

  • Az InstaVolt 12 millió fontnyi tőkét hajtott fel, hogy Angliában 2020-ig 3000 töltőkészüléket szereljen fel.
  • Az amerikai ChargePoint 125 millió dollárnyi tőkével terjeszkedik Európában, hogy hipergyors töltőket telepítsen. Ebből kétszázat az InstaVolt szerel fel a cégnek Anglia legforgalmasabb országútjai mentén.
Korlátlan igények, kielégítetlen igények

A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint jelenleg mindössze 100 000 köztéri akkutöltő van üzemben a világban, ennek 6 százaléka gyorstöltő, de egyik sem szupergyors, ami azt jelenti, hogy 150 kilowatt az outputja. Ez több mint háromszor nagyobb, mint a jelenlegi töltők teljesítménye.

A Morgan Stanley becslése szerint csak Nyugat-Európában 1–3 millió köztéri töltőre lenne szükség 2030-ra. Egyelőre túl korai megjósolni, hogy mely piaci szereplők és melyik üzleti modell lesz a befutó.

Jó előjel persze, hogy Európa egyik legnagyobb töltőállomásgyártója, a holland EV-Box már a kezdet kezdetétől nyereséges. Igaz, az árbevételük még nem túl nagy, 2016-ban 19,1 millió dollárnyi forgalmat könyveltek el, de a határ a csillagos ég.

A piacvezető pozíció viszont alighanem a szupergyorstöltőket gyorsan és olcsón előállítani és szállítani képes szereplőknek lesz fenntartva. A német E.ON ezért kötött stratégiai szövetséget egy dán startuppal, a CLEVER-rel. Több száz ultragyors töltőt fognak telepíteni az európai autópályákon.

A startup mögött persze a régi, hagyományos (dán) energiaszolgáltatók állnak tulajdonosként, ami igazolni látszik egyes elemzők vélekedését, miszerint ezt az új piacot is az energiamonopóliumok fogják leosztani egymás közt. Ugyanakkor a CLEVER nem maga gyártja a töltőket. A cég Dániában, Svédországban és Németországban működtet töltőállomásokat, s az E.ON-nal karöltve terjeszkedni készül Franciaországba, Angliába és Olaszországba.

A Tesla Európa-szerte rendelkezik töltőkkel, de ezek zömében szállodáknál találhatók. Párizs körzetében viszont nagyon kevés töltője van az Elon Musk vezette vállalatnak.

Forrás: Reuters

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo