Óraátállítás: nem hatékony és még utáljuk is

Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a téli időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával vissza, egy órára állítani. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1–4 százalékot csökken az áramfogyasztás. A rendszerirányító közleménye szerint az átállítással megközelítőleg az ország egynapi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. A tavaszi óraátállításkor például jelentős villamosenergia-megtakarítás volt kimutatható, amely ezt követően mérséklődik, de szeptember végéig is eltarthat a hatása.

A szolgáltató a vasárnap hajnali óraátállítás közeledtével becsülte meg az 1980 óta működő intézkedés hatásait. Közölték, hogy a március 26-i óraállítást követő 6 napon az előző hét azonos időszakához viszonyítva - főképp az esti órák kevesebb fogyasztása miatt - a 9 gigawattórát is meghaladta a csökkenés. Azonos körülmények esetén naponta 1-2 százalékos lehet a megtakarítás, amely jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, valamint a szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik - tették hozzá.

A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját, azaz fejenként hatszáz forintot takarítunk meg ezzel az akcióval. A megtakarítás nemcsak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid-lábnyomunkat.

Ez az érvelés azonban immár több mint három évtizedes. Mivel a legutolsó év, amikor még nem volt óraátállítás, a hetvenes években volt, azóta jelentősen megváltoztak energiafogyasztási szokásaink. A fogyasztási csúcs ugyanis már nem a téli időszak estéire, hanem egyre inkább a nyári hőségnapokra tehető a légkondicionálók és más hűtőberendezések elterjedése miatt. Ráadásul a közvilágítás egyre több településen automata rendszerű, rugalmasan reagál a környezeti fényviszonyokra. Ha korábban sötétedik, vagy felhős az ég, a lámpák korábban gyulladnak fel, ha naposabb az időjárás, akkor később. Ebből a szempontból tehát megkérdőjeleződik az az állítás, hogy az átállítás valóban komoly megtakarítással járna. Sokkal nagyobb megtakarítást jelenthetne például, ha a szolgáltatók ösztönöznék a fogyasztókat, mind a cégeket, mind a magánszemélyeket, az okosmérők alkalmazására, így ugyanis nem a harminc évvel ezelőtti adatokra kellene támaszkodnunk, hanem a mindenkori éppen aktuális fogyasztási szokások mellett is valóban csökkenhetne az áramfogyasztás.

Energiahatékonyság: soknál is jobb a több

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint az energiahatékonysági célok emelése EU- és tagállami szinten is pozitív gazdasági, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásokkal jár. Sőt, minél magasabb a közös európai energiahatékonysági célérték, annál nagyobb a beruházások által kiváltott közvetlen és közvetett haszon.

Élettani hatása azonban bizonyítottan megviseli az emberi szervezetet. Ilyenkor az úgynevezett „jetlag”-hez hasonló jelenség figyelhető meg, azaz a valós idő és a belső idő egyfajta „elcsúszása”, amely pár napig megzavarhatja a napi ritmust, és fáradékonyságot, idegességet okozhat. Az ilyen jellegű kellemetlenségek leginkább az idősebbeknél, illetve a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állóknál, pl. a cukorbetegeknél jelentkeznek. A felmérés szerint a kisgyermekesek is megsínylik az időzónaváltást, hiszen a nyűgös kicsik a szülők reggeleit is meghatározzák. A nyomott hangulat a közlekedésre is rányomja a bélyegét: telematikai adatok alapján ebben az időszakban két százalékkal több a közlekedési baleset, a gyalogosok és a sofőrök is figyelmetlenebbek.

Ráadásul utáljuk: 5 magyarból 4 szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni - derült ki egy korábbi kutatásból. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, melynek keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.

Ugyancsak panaszkodnak az állattartók, hiszen a jószágok etetési ideje is módosul, illetve a háziállatoknak mind ébredéskor, mind sétáltatáskor igazodni kell az új időszámításhoz. Ezeket a szempontokat általában nem árt, ha a munkáltató is figyelembe veszi: a dolgozók ugyanis ingerlékenyebbek, a munkahelyi stressz szintje is megnő. Szerencsére a mostani hétvégén négynapos pihenőre esik az óraátállítás, így várhatóan kevesebb közlekedési baleset és kevesebb munkahelyi, otthoni konfliktus robban ki a kialvatlanság miatt.

Honnan jött ez az egész?

A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954–57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előreállította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előreállítva az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári–téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári–téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Amerikában november első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.