Párizs az utolsó lehetőség a felmelegedés megállítására

A világ 17 neves tudósa a Föld napja alkalmából nyilatkozatban szólította fel a politikai vezetőket arra, hogy globális megállapodás jöjjön létre a decemberben esedékes párizsi nemzetközi klímakonferencián a globális felmelegedés megfékezésére.

Kép: Pixabay

Az Earth League nevű csoport, amelynek tagjai között van mások mellett Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Föld Intézetének igazgatója, Hans Joachim Schellnhuber klímakutató, Angela Merkel német kormányfő tanácsadója és Nicholas Stern közgazdász, számos jelentés készítője a klímaváltozás gazdasági hatásairól, annak a véleményének adott hangot, a világ vezetőinek a párizsi tanácskozáson biztosítani kell, hogy a hőmérséklet emelkedése két Celsius-fok alatt maradjon. Ennek érdekében a Föld ismert fosszilis üzemanyag-tartalékai háromnegyed részének a földben kell maradnia, és a globális szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg az 1000 gigatonnát.

"A párizsi klímakonferencia az igazság pillanata lesz: az utolsó lehetőség, hogy a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés felső határán belül maradjunk. A konferencia sikere közös globális víziót, erős nemzeti elkötelezettséget és a technológiai módokat illetően globális együttműködést kíván" - hangsúlyozta Jeffrey Sachs, a Föld Nyilatkozat egyik szerzője. A dokumentumban megfogalmazott alapvetések az Earth League tagjai és neves intézmények által végzett kutatásokon alapulnak.

A nyilatkozat szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy a világ már most egy olyan úton halad, amely elvezet ahhoz, hogy 2100-ra a globális felmelegedés elérje a mintegy 4 Celsius-fokot. "Ha nem cselekszünk most, egy a tízhez a kockázata annak, hogy 2010-re a globális felmelegedés meghaladja a 6 Celsius-fokot" - fogalmaznak. Alapvető változtatásokat sürgetnek a gazdaságban, és azt, hogy a világ országai tegyék magukévá azt a globális célt, hogy a század közepére teljes mértékben beszüntetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami elvezethet a "nulla-szén" társadalomhoz 2050-re vagy egy kicsit később. A nyilatkozat felszólítja a fejlett országokat, hogy nyújtsanak pénzügyi segítséget a fejlődő országoknak és technológiai újítások sorát sürgeti a globális célkitűzések megvalósításához.

135 éve nem volt olyan meleg, mint 2014-ben
Az év végén még csak becslés volt, ma a beérkezett adatok tükrében már biztosan állítható: 2014 volt a meteorológiai mérések történetének legmelegebb esztendeje. De ez még semmi: akinek az életkora 30 év alatt van sosem élt olyan hónapban, amelyik átlagon aluli hőmérsékletet mutatott volna.
Már lehet, hogy most is késő?

"Ha azonnal létrejönne egy 50-60 százalékos kibocsátáscsökkentést felvállaló nemzetközi megállapodás, a klímaszimulációk alapján a felmelegedési folyamat akkor sem lenne visszafordítható. Ilyen mértékű csökkentés persze eleve lehetetlennek tűnik, hiszen még a Kiotói Egyezményben szereplő átlagos 5,6 százalékot sem tudtuk teljesíteni az elmúlt két évtized alatt" - mondta Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tanszékvezetője a Piac&Profit által korábban szervezett Fenntarthatósági Csúcson.

– Úgy tűnik, eljátszottuk annak az esélyét, hogy a felmelegedés ne haladja meg az irreverzibilitás határát, a két Celsius-fokot. Jégfuratminták alapján azt látjuk, hogy már most olyan rezsimben vagyunk a hőmérséklet, illetve a szén-dioxid-koncentráció szempontjából, amiben nem volt az elmúlt háromnegyedmillió évben a földi bioszféra. Ráadásul nincs olyan klímaforgatókönyv, amely azt mondaná, hogy 500-600 ppm alatt képes lesz stabilizálódni a légköri szén-dioxid-koncentráció. Akkor se, ha mától az egész Földön drasztikusan csökken az antropogén kibocsátás – hívta fel a figyelmet Bartholy Judit, aki szerint arra biztosan számíthatunk, hogy sokkal melegebb lesz már a század végére, és akár 20-30 százalékot is eléri a nyári csapadékcsökkenés és a téli csapadéknövekedés. De nem minden régióban változik ugyanolyan mértékben a hőmérséklet és a csapadék mennyisége. A Kárpát-medence nagy érzékenységet mutat a felmelegedésre: amikor a globális melegedés mértéke eléri az egy fokot, nálunk évi átlagban 1,4 fokkal, nyáron 1,7 fokkal nő a hőmérséklet.

– Eddig húsz évente egyszer volt extrém nagy meleg, a század közepén már 2 – 10 évente lesznek ilyen napok, a század végén pedig akár 1 – 6 évente előfordulhat extrém meleg. A hőségriasztás akár tízszer annyi lehet mint ma, és az időtartama pedig a kétszeresére nyúlik. A száraz időszakok gyakorisága is megnő: 10 százalékra a század közepére, de ami még ennél is riasztóbb 43 százalékra a század végére – mutatott rá Bartholy, hogy a klímaváltozás már nem is távoli jövő.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo