Párizsi klímacsúcs előtt: alapkérdésekben sincs konszenzus

A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Néhány alapadat, amit érdemes tudni a most kezdődő párizsi klímacsúcsról, mely a 2009-es koppenhágai klímacsúcs fiaskóját hivatott jóvátenni.

A 2015-ös párizsi klímamegállapodás célja az lesz, hogy az emberiség 2 Celsius-fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését – bár ez lehet, hogy csak álom marad.

Mindenesetre a júniusi G7-találkozón komoly előrelépések történtek: eszerint a G7 országok 2050-ig 40–70 százalékkal mérséklik az általuk kibocsátott üvegházgázok mennyiségét. Ezt a megújuló energiaforrásokra történő átállással érik el, amelyek arányát indirekt pénzügyi eszközökkel is segítik, mint például a fosszilis alapú energiatermelő rendszerek exportámogatásainak megszüntetése. Az évszázad végére a gazdasági nagyhatalmak nullára csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, és teljesen megújuló energiaforrásokra állnak át. Persze, lehetséges, hogy ez kevés lesz: 50 százalékos azonnali kibocsátáscsökkentéssel lehetne elérni, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 Celsius-fokot, amit tudományos körökben az irreverzibilitás határaként emlegetnek.

Főbb kérdésekben megosztottak

November 30 és december 11 között mintegy 195 ország képviselői gyűlnek össze Párizsban. Ebből 134 fejlődő ország, melyeknek létkérdés a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítése. Az évi 100 milliárd dolláros klímasegélyalap büdzséjének összeadása tehát kulcsfontosságú lesz a konferencián. Franciaország az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén évi 3 milliárdról 5 milliárd euróra emelte hozzájárulását az ENSZ klímaalapjába. Az új összeg 2020-től lép érvénybe.

Az alap pénzei a gazdaság zöldítését is hivatottak finanszírozni, nemcsak a természeti katasztrófák utáni teendőket. Franciaország azt szeretné, ha Kína is pénzt adna az alapba.

Otthonunk, a Föld – Sorsa és sorsunk a tét
Fotó: freeimages.com

A fejlődő országok azt szeretnék elérni, hogy 2020-tól ennél nagyobb éves összeg álljon rendelkezésükre. Az USA és más nagyhatalmak viszont nem favorizálják a segély megemelését. Hogy e kérdésben sikerül-e kielégítően megegyezniük a két tábornak (fejlődők és fejlettek), nagy részben ezen is múlik a konferencia sikeressége. Megjegyzendő: 2014-ben a klímaügyi finanszírozás elérte a 62 milliárd dollárt, derült ki az OECD összesítéséből.

Azt sem tudni egyelőre, hogy Párizsban vajon sikerül-e elfogadtatni egy új rendszert arra, hogy a fejlődő országokat kárpótolhassák a természeti katasztrófáktól és a klímaváltozás káros hatásaitól (aszály, árvíz, emelkedő tengerszint) elszenvedett anyagi károkért, akár úgy, mint ahogy egy biztosítási szerződés teszi.

A konferencia másik nagy kérdése az lesz, hogyan lehet a 2025 és 2030 utáni évekre szigorú emissziómérséklést előírni, az egyes országoknak, kötelező érvénnyel. Vajon a fejlődő országok felhagynak-e azzal a retorikával, hogy egy ideig ők is szennyezhessenek sokat, mondván a fejlett országok éppen ezt tették az előző évszázadban.

A vállalások 2030-ra várhatóan csak átlagosan 3 százalékkal mennek alább annak az emissziónövekedési rátának, ami évi 8 százalékos növekedés abban az esetben, ha nem fogják vissza légszennyezésüket az országok.

Nincs egyezség arról, hogy pontosan hogyan mérjék az emissziót: az olajkitermelő országok sérelmezik, hogy a számítások főleg a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátásra fókuszálnak. Szerintük az agráriumból – mely a metán révén még erősebb szennyezőforrás – és más szektorokból származó légszennyezést is be kellene foglalni a kalkulációkba.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo