Belefulladunk a műanyaghulladékba

2017. július 10. hétfő - 19:11 / KlimaBlogger
  •    

A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat.

Másodpercenként 20 000 italospalackot vásárolnak a világon. Ezt a hatalmas forgalmat főleg a nyugati világ táplálja: mindenki hozzászokott, hogy nem a csapvizet issza, hanem ásványvizet vásárol a boltban, s ez a vásárlási szokás átterjed a feljövő gazdaságokra. A palackgyártás növekedéséért elsősorban Kína piaca felelős, ahol többszázmillió főről beszélhetünk, akik újdonsült ásványvízfogyasztókká válnak.

Plasztikforgalom

  • Egy évtizede még 300 milliárd PET-italospalack fogyott éves szinten, 2016-ban viszont már 480 milliárd.
  • Ha ezt a tavalyi mennyiséget összepakolnánk egy nagy halmazba, félig eljutnánk rajta a Napig.
  • 2021-re az éves italos palackvásárlás eléri a 583,3 milliárd darabot, állítja az Euromonitor International új, csomagolóipari trendekről szóló jelentése.
  • A 2016-ban vásárolt PET-palackoknak csak a felét gyűjtötték be újrafelhasználásra és ezeknek is csak a 7 %-át dolgozták fel és hasznosították újra.
  • 2015-ben a kínai vásárlók 68,4 milliárd PET-palackos ásványvizet vásároltak, 2016-ban viszont már 73,8 milliárdot. Ez 5,4 milliárd palacknyi növekedést jelent mindössze egy év alatt.
Szegfűszeg és oregánó: ez jöhet a műanyag csomagolás helyett
Szegfűszeggel és oregánóval illatosított, ehető csomagolás védhetné az ételeinket. Amellett, hogy természetes, egy friss tanulmány szerint jobban is működik.

PET-ben fuldoklunk

A PET-palackok (PET: polietilén-tereftalát) tulajdonképpen elég jól újrahasznosítható, így hát a társadalom szégyene, hogy a palackokból oly sok végzi a tengerekben.

Hogyan? Hát úgy, hogy kidobjuk a tengerparton vagy akár egy tengerparttal nem rendelkező ország valamelyik városának utcáján – például Budapesten.

Ha a plasztik darabokra törik, egy vihar után bekerül a lefolyóba, a városi vízelvezetőhálózatból pedig a folyókba, azokon keresztül végül a tengerekbe. Ezért állhatott elő az a szituáció, hogy egy-egy amerikai tagállammal megegyező méretű szemétsziget úszik a Csendes-óceánban. Amikor Oprah Winfrey megmutatta a szigetet a tévéműsorában, nagy döbbentetet keltett a globális közvéleményben.

mikroműanyag darabkák

Mikroplasztik
Kép:Flickr/Oregon State Univerity

Új vizsgálatok azt is kimutatták, hogy még a sarkköri partoknál is tetemes a plasztikszemét, holott ezek gyéren lakott területek. Nyilvánvalóan Európából, Amerikában hozza oda a szemetet az áramlás.

Az eledelnek nézett műanyag esete a halakkal

A töredezett plasztikszemetet a halak és a madarak is eledelnek nézik, felcsipegetik, és persze meghalnak tőle. Se szeri se száma az olyan eseteknek, amikor a halak és madarak emésztőrendszerében tudósok műanyagszemetet találnak. Tehát a természetes élelmiszerláncot is veszélyezteti szemetelésünk. Az Ellen MacArthur Foundation becslése szerint évente az óceánokba kerülő műanyaghulladékból nagyjából 5-13 millió tonnát fogyasztanak el a halak, madarak és más organizmusok. 2050-re az óceánok -súly szerint- több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat! Jose Graziano, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) munkatársa úgy fogalmazott, “szemét medencének” használjuk a tengereket.

A kidobott műanyag bumerángként már visszajutott az emberhez a táplálékláncban. A Ghenti Egyetem kutatói Belgiumban úgy taksálták, azok az emberek, akik fogyasztanak tengeri ételeket, évente nagyjából 11 000 apró műanyagdarabkát is megesznek a tengeri halakkal együtt. Ezt hívják úgy, hogy “mikroplasztik szennyezés.”

pet palackok

Kép:PP archív

A Plymouth University tudósai szerint az Angliában halászott halak egyharmadában található plasztik, köztük a tőkehalban, a a foltos tőkehalban, a makrélában és a rákfélékben is. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal figyelmeztetést adott ki és a jelenség kutatását szorgalmazta.

Szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a plasztik nem bomlik le sikeresen a táplálékláncban. A tápláléklánc akármelyik szintjén is fogyasszák el az élőlények, toxikus anyagokat vesznek magukhoz vele, s végső soron ez a mi asztalunkon és tányérunkon végzi. Tudósok most már arról is beszélnek, hogy a műanyagszemétben lévő káros hatású anyagok a talajvizet is szennyezik.

Megdöbbentő adatok a tengerekbe jutó plasztikszemétről
A Csendes-óceán legszépségesebb szigetei plasztikhulladékkal teli vízben tocsognak. Amit a távoli kontinenseken eldobnak a polgárok, bolygónk legszebb helyeit szennyezik el. Mert minden műanyag létezik, amit eddig legyártottak.

A világvállalatok tisztában vannak palackgyártásuk káros hatásaival, ezért is ódzkodnak attól, hogy túl sokat beszéljenek róla. A Coca-Cola például nem volt hajlandó felfedni, évente mennyi eldobható italos palackot hoz forgalomba. A Greenpeace becslésére alapozhatunk csak. A környezetvédelmi szervezet szerint évi 100 milliárd(!) palackról van szó. Ez másodpercenként 3400.

A műanyag italospalackok az 1940-es években váltak népszerűvé, először Amerikában. Ez hasonlóan káros irányváltás volt, mint amikor civilizációnk ráállt a belső égésű motorok favorizálására.

Az italgyártók elvileg csomagolhatnák a termékeiket olyan műanyagba, ami 100 %-ban újrahasznosítható plasztikból készült (ez az RPet), de a zöld aktivisták szerint a multik azért tartanak ki a jelenlegi megoldások mellett, mert ezek a palackok jobban mutatnak.

 

Szuperhajóval a fenntartható halászatért
A FAO egy 65 millió dolláros kutatóhajót helyezett üzembe márciusban, melynek fedélzetén a szakemberek feladata az lesz, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a globális halállomány túlhalászásának leküzdésére és a fenntartható halászatra. A hajón egy fejlett laboratórium és hanglokátorok is helyet kaptak, melyekkel a halak mozgását térképezik fe

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor