Rekordnagyságú a tengeri halálzóna: az etanolgyártás az oka

2017. augusztus 11. péntek - 12:01 / Kriston László
  •    

Eddig soha nem látott méretűre nőtt a Mexikói-öbölben lévő "halálzóna", mely olyan elsavasodott terület a tengervízben, ahol semmilyen élőlény nem marad életben, s ezért nem tudja felszívni a légkörből a széndioxidot sem. Így törik meg a karbonciklus, súlyosbítva a levegő szennyezettségét, az üvegházhatást és a klímaváltozást.

Az óceánok a földi ökoszisztéma nagy karbonelnyelőjének számítanak. De a légkör túl magas üvegházgáz-koncentrációja megterheli a tengeri sós vizeket.

Ezen kívül van egy másik kedvezőtlen hatás, ami az etanolgyártásból ered. A műtrágyák óriási mennyiségű használata az ipari módszerekkel működő agrobizniszben olyan mértékű agrárszennyvizet produkál, ami tönkreteszi a Mexikói-öböl vizét.

A műtrágyából a nitrogén és a foszfor beszivárog a talajvízbe, onnan a folyókba, majd a tengerbe. S mivel az USA nagy etanolgyártó, az egész országnyi területeket kitevő kukoricaföldek csak úgy ontják magukból ezeket a -vizekre nézve káros- tápanyagokat.

Ezek a fotók "táplálják" a halálzónát. (fotó: YouTube/NOAA)

Ezek a fotók “táplálják” a halálzónát.
(fotó: YouTube/NOAA)

Az USA azért termel kukoricát, hogy

  • ellássa táppal a levágásra hízlalt állatállományt,
  • bioetanolt készítsen belőle,
  • jusson belőle a az élelmiszeripar termékeibe is (sőt pelenkákba, elemekbe is) kukoricaszirupként. (Erről mesélt a Food, Inc. című Oscar-jelölt film kritikáját.)

Az etanolgyártás üzemegységei is a régióban vannak -hogy ne legyenek túl messze a termőföldektől-, s ezek ipari szennyvize is a Mississippi-folyót “táplálja”.

Halálzóna. Ez éppen San Diego közelében van, a Csendes-óceán partján. (fotó: wikipedia)

Halálzóna. Ez éppen San Diego közelében van, a Csendes-óceán partján.
(fotó: wikipedia)

Hogyan jön létre a halálzóna?

  • A termőföldekből érkező agrárszenny (a földből kimosott műtrágya nitrogén- és foszfortartalma) elérkezik a Mississippi-folyó torkolatához és belép a Mexikói-öbölbe.
  • E két anyag elősegítik a fitoplanktonok túlzott virágzását.
  • Ezek meghalnak, lesüllyednek a tenger mélyére, ahol elrothadnak, s ezzel elvonják az oxigént, mert az őket feldolgozó baktériumok oxigént használnak.
  • Az oxigénhiányos vízben pont a mészvázas élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez, pedig éppen a meszes vázuk létrehozása révén szívnák fel a tengerek a széndioxidot a légkörből.
  • A halálzóna szó szerint halálzóna. Se növények, se mikroorganizmusok, se élőlények nem tudnak fennmaradni benne.

Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) 1985 óta méri a Mexikói-öbölben kialakult “halálzóna” méretét.

Lélegzetünk szövetségesei
-Az oxigén fele, amit belélegzünk a légkörből, olyan fitoplanktonoktól ered, melyek az óceánokban élnek. A fitoplanktonok egysejtűek, s éppúgy oxigént állítanak elő, mint a növények.

A halálzóna kiterjedése idén elérte a 22 720 km2-t, ami megfelel New Jersey teljes méretének. Ezzel rekordot döntött a zóna, mivel 3 %-kal nagyobb, mint az előző rekorddöntő mérete, ami 2002-ben állt elő. Tavasszal még azt jósolták a szakemberek, hogy idén 21 200 km2 körül alakul majd a régió mérete.
A legkisebb kiterjedést általában aszályok alatt vagy után mérték. 1988-ban még 39(!) km2-t tett ki a halálzóna.

Az USA szárazföldi területének 41 %-a e folyóba ereszti talajvizét. Ez 3,2 millió kilométernyi földterületet jelent, ami 600 millió focipálya nagyságával egyenlő. Ehhez hozzájön még a civilizáció, vagyis a folyó közelében meghúzódó városok, melyekben 12 millió ember él. Ezek ipari és lakossági szennyvize is a Mississippi-folyóba jut.

Évente 1,2 millió tonna káros “tápanyag” jut a Mexikói-öböl vizébe, mely elősegíti a fitoplanktonvirágzást és a halálzóna létrejöttét.

Európában is probléma a halálzónásodás - lásd a sárgás részt. (fotó: YouTube/NOAA)

Európa északibb vizeiben is probléma a halálzónásodás – lásd a sárgás részt.
(fotó: YouTube/NOAA)

Lehúzhatja a rolót a Mátrai Erőmű
Négy éve maradt a Mátrai Erőműnek, hogy eldöntse: lehúzza a rolót, vagy óriási költségekkel csökkenti a szénerőmű káros környezeti hatásait. Az erőmű évente több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet.

Gyarapszik, zsugorodik

A halálzóna alakulása némileg szezonális, hiszen nyáron a legnagyobb a mérete. A nyáron a legnagyobb a folyóból a tengerbe áradó édesvízmennyiség, s a széljárás szélesebbre húzza ennek kiterjedését. Ősszel és tavasszal ez valamivel csökken.

Idén az is hozzájárult a terjedéséhez, hogy nagy esőzések voltak az USA középnyugati régiójában. Már tavasszal azt jósolták a szakemberek a Mississippi-folyó nitrogén- és foszforszintjét mérve, hogy idén nagyobb lesz a halálzóna.

Mit lehet tenni?

Az USA kormánya azt tervezi, hogy 2035-re 5000 km2-re csökkenti a halálzónát, ehhez azonban az kellene, hogy az agráranyagok, pontosabban a nitrogén áramlása a Mississippi-folyón a jelenlegi mennyiséghez képest 59 %-kal csökkenjen, állítja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) elemzése.

A NBC News azt írta, hogy a megoldás kormányzati szabályozás lehet. Így oldották meg a Maryland és Virginia államoknál lévő Chesapeake-öböl halálzónájának csökkentését. Az illetékes hatóság, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) a gazdák heves tiltakozása ellenére 2010-ben megszabta az érintett tagállamoknak, hogy mekkora lehet a tápanyagszennyezés a vizekben, s az agrárszektor szereplőinek engedelmeskednie kellett a megszorításoknak, kénytelen voltak visszafogni a műtrágyahasználatot. Sikerült is jelentősen lecsökkenteni a halálzóna területét.

Forrás: Associated Press, nbcnews.com

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor